Az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretében járó európai uniós források 2023–2027 közötti felhasználására vonatkozó magyar KAP stratégiai tervről megszületett megállapodás a magyar költségvetési hozzájárulással együtt 2485 milliárd forintnyi közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrás felhasználásának feltételeit tartalmazza – közölte tájékoztatóján Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kijelentette, hogy a döntéssel biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai a 2027-ig tartó időszakban, és folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújítása.
A magyar agrárkormányzat alapvető célja pedig az volt, hogy egyensúlyt teremtsünk a versenyképességi és gazdasági szempontok, valamint a környezeti elvárások között – tette hozzá. A miniszter szerint a terv megfelel ennek a célnak, miközben a KAP egyben az élelmezésbiztonság fenntartása és a vidéki gazdaság megerősítése eszközeként is szolgál.
Történelmi lehetőségek
A magyar terv elfogadtatása a jelenlegi európai gazdasági helyzetben különösen fontos volt, hiszen a kihívások jelentős része a mezőgazdaságot vagy közvetlenül vagy közvetve érintik. Nagy István megfogalmazása szerint történelmi léptékűek a nehézségek az ágazatban, ugyanakkor történelmiek a lehetőségeink is:
a gazdaságok fejlesztésének támogatására a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között, 2021. december 30-án nyújtotta be a bizottságnak a KAP stratégiai tervét, amely már megfelelt a nem sokkal korábban elfogadott uniós jogszabályoknak. A tervhez a brüsszeli testület március 31-én összesen 424 észrevételt tett, ezeket kellett megválaszolni, illetve elfogadtatni a magyar álláspontot. A hónapokig tartó intenzív munka eredményeként a huszonhét tagállamból Magyarországnak tizedikként sikerült lezárnia a tárgyalásokat. Ezek után szeptember 22-én nyújtották be újra a magyar tervet, amelyet végül tizenharmadikként hagyott jóvá a bizottság.
Az agrártevékenységekben a magyar vidéki térségek jelentős része komparatív előnyökkel és tudással rendelkezik, amire érdemes és kell is építeni – nyomatékosította a miniszter, aki szerint a magyar kormány is biztosít kiemelkedően magas, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz – megháromszorozva utóbbiak mértékét.
Többlettámogatás a ksigazdaságoknak és a fiatal gazdáknak
– Megőriztük a területalapú források nagyságrendjét, ugyanakkor az új uniós szabályoknak megfelelően át is alakítjuk ezt a támogatást – mondta. Ezek alapján a gazdák hektáronkénti területalapú alaptámogatásként várhatóan 147 euróra számíthatnak, amihez – ahogy eddig is – környezet- és klímavédelmi alapfeltételeknek kell megfelelniük. Többlettámogatást vehetnek igénybe: az 1 és 10 hektár közötti gazdaságok várhatóan hektáronként további 80, míg a 10 és 150 hektár közöttiek hektáronként 40 eurót. Önkéntes alapon lesz elérhető az Agroökológiai program, ami – jelentősebb környezet- és klímavédelmi vállalások fejében az alaptámogatáson felül további – támogatáshoz juttathatja a gazdálkodókat, amellyel akár a jelenlegi támogatási szint is meghaladható. A fiatal gazdák területalapú többlettámogatása is emelkedik: várhatóan 92 euró hektáronkénti összeggel, és 300 hektáros családi gazdasági birtokméretig számíthatnak erre az alaptámogatáson felül.
A miniszter beszélt arról is, hogy ezek mellett
több lehetőség jut a termelői együttműködések, a vidéki vállalkozások és kistelepülések fejlesztéseinek támogatására, valamint – figyelembe véve, hogy az agrárium rendkívül tudásintenzív ágazattá vált – a tudásátadást segítő intézkedésekre is.
A stratégiai terv alapján elérendő célokat Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára számszerűsítette. Ezek alapján az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó hozzáadott értéket 2030-ra a tíz évvel azelőttihez képest a másfélszeresére emelnék, vagyis 862 euróra növelnék a 2020-as 564-hez képest. Ezen a téren volt fejlődés az elmúlt időszakban is, hiszen – ahogyan azt az államtitkár a VG kérdésére elmondta – 2010-ben 369 euró volt ez az érték. A jelenleg hozzávetőlegesen évi tízmilliárd euró értékű exportot 2030-ra szintén a másfélszeresére kellene növelni, míg az élelmiszeripari beruházásokat a jelenlegi szint 120 százalékára emelnék.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: Nagy István (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
