A galamb- és a nyúlhús kiváló beltartalmi értékű, egészséges alapanyag, élelmiszerforrás, a tenyésztés ráadásul – legyen szó akár a hazai dísz- és haszongalambfajtákról, akár a hazai nyúlfajtákról – hozzájárul a genetikai erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzéséhez – hívta fel a figyelmet Nagy István.
Az agrárminiszter Gyomaendrődön, a Galamb- és kisállat-kiállítás megnyitóján elmondta: a Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni, amely nemcsak a múltunk, de a jövőnk miatt is rendkívül fontos.
A tárcavezető rámutatott: a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége az egész országot lefedő szervezeti hálózatával biztosítja a magyar galamb- és kisállattenyésztés magas színvonalon tartását, a benne rejlő értékek megőrzését.
– A galambászat és a nyúltenyésztés gazdasági hasznot is jelent. Magyarország kiváló minőségű nyúlhúst állít elő, amely Európa-szerte keresett. A nyúlhús belföldi fogyasztása is emelkedik. Mindezek alapján látszik, hogy újra kezdjük felfedezni a galamb- és a nyúlhús értékeit, a termékek megjelennek a piacokon, boltokban, éttermek kínálatában is – hívta fel a figyelmet Nagy István. Majd hozzátette: az agrártárca támogatást nyújt a haszongalamb vásárlásához, a tenyésztők 2019 óta igényelhetik azt, eddig 117 millió forinttal segítették ezt a tevékenységet.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a galambokkal, kisállatokkal való foglalkozás közösségépítő erő. A közös szenvedély, a közös érdeklődés, a közös sikerek és emlékek olyan erős köteléket hoznak létre, amelyben tradíciók, kulturális értékek öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Ez a közösség olyan értékeket hordoz, mint a szolidaritás, a felelősség egymás, a természet és a környezet iránt.
Borítókép: Nagy István agrárminiszter szerint a galambtenyésztés a gazdasági haszon mellett közösségépítő erővel is bír (Fotó: AM/Fekete István)
