A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával elkészült és útjára indult az MRC–100, a legújabb műegyetemi kisműhold. A legújabb műegyetemi űreszköz 5×5×15 centiméter méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre – tudatták.
Az új űreszköz a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Az MRC–100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A klub valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.
A közleményben Gschwindt Andrást, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docensét idézve azt írták, amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogat egységébe, így elérték a majdnem 600 grammot.
Mivel a tömegkorlát 750 gramm, minden helyet kihasználtunk. A működést biztosító alegységek, valamint az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is került a fedélzetére – tette hozzá Gschwindt András.
A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem – készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek.
Dudás Leventét, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusát idézve a kisműholddal kapcsolatban azt írták, hogy szeretnék, ha a Föld sötét oldalán is üzemelne, ezért a négy oldali napelemek mellett, több fedélzeti akkumulátor is felkerült rá.
