Komoly versenyelőnybe kerültek idén a hazai hajtatott zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. Miközben az Európai Unió nyugati felében az elhatalmasodó energiaválság miatt az üvegházak egy részét kénytelenek voltak bezárni a termelők, a magyar kertészeteket – a geotermikus energiának köszönhetően – jóval kisebb mértékben érintette a rezsiköltségek emelkedése.
A hazai hajtatottnövény-termesztés jelenleg főként a termálvízalapú fűtésre van berendezkedve. A hajtatófelület nagysága a szakemberek szerint meghaladja a 3100 hektárt, a fűtött növényházak területe pedig 1000-1100 hektárra becsülhető, amelynek mintegy kilencven százalékát geotermikus energiával fűtik a termelők.
Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb alelnökének beszámolója szerint a teljes hajtatott termésmennyiség az idén elérte a 450-470 ezer tonnát, ami meghaladja a múlt évi szintet. A termálvíz segítségével előállított árualap ebből jelentős részt, mintegy 330 ezer tonnát tesz ki.
A szakember szerint az elmúlt hét-nyolc évben végbemenő fejlesztések eredményeként sikerült elérni, hogy tovább bővült és korszerűsödött a hazai üvegházi termesztés. Ahogyan azt egy korábbi szakmai fórumon elmondta: a beruházásoknak köszönhetően összesen százhúsz hektárnyi üvegház és 10-15 hektár új fűtött fólia épült meg. Ugyanebben az időszakban összesen 26-27 új termálkút állt szolgálatba az újonnan létesítendő növényházak fűtésére, nyolc-tíz kutat pedig fosszilis fűtőanyag használatának a kiváltására hoztak létre a kertészeti ágazatban.
„A 120-130 hektár zöldségtermesztő területen 45-50 ezer tonna új árulap keletkezik, aminek értéke 25-27 milliárd forintra becsülhető. A beruházásoknak köszönhetően 1200-1300 új munkahely létesült” – közölte beszámolójában Gubacsi Zoltán.
A különböző inputanyagok és szolgáltatások költségei ötven százalék feletti mértékben emelkedtek, illetve sok esetben az alapanyaghiány és a gyártási kapacitások csökkenése miatt csúsztak a megrendelések. Az energiaválság hatásai a hajtató kertészetek működésébe is begyűrűztek. Bár a fűtés a legtöbb helyen termálvízzel történik, a rendszer működtetéséhez villamos energiára van szükség, amelynek az ára a vállalkozások számára jelentős mértékben emelkedett. A jövő évi várakozások sem túl fényesek, a vásárlóerő változása miatt félő, hogy visszaesik a kereslet a magyar zöldségekre hazai és a külföldi piacon egyaránt. Bár a gazdálkodók beruházási kedve továbbra is töretlen, az építési költségek emelkedése és a gépek drágulása is a tervezett fejlesztések elhalasztásának irányába terelhetik a vállalkozásokat.
