Hazánkban könnyen kiaknázható a korlátlan geotermikus energia

A Kárpát-medence geológiai adottságainak köszönhetően jelentős potenciál rejlik a geotermikus energia magyarországi felhasználásában. A rendkívül gazdaságos megoldással kapcsolatban a lapunk által megkérdezett szakértő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyobb számban létesített geotermikus kutak kisebb földrengéseket is okozhatnak. Hazánkban ezek tömeges létesítéséről korántsem beszélhetünk, ám már van olyan sportklub, amely a geo­termikus energiával oldja meg hőellátását.

A bőnyi energiaellátó központ a győri Audi gyár hőellátásának 60 százalékát és 24 ezer lakás fűtését biztosítja Fotó: Krizsán Csaba Forrás: MTI

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Körültekintést igényel

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a geotermikus energia hasznosítása környezeti szempontból nem kockázatmentes. Szavai szerint a rendkívül gazdaságos hőtermelési létesítmények kialakításánál különösen körültekintően kell eljárni, főleg ha nagyobb számban hoznak létre kutakat egy adott területen.

– A legkomolyabb aggályok szerint a geotermikus energia hasznosítása földrengéseket idézhet elő, és az esetek nagy bizonyossággal utalnak arra, hogy ezek a félelmek nem alaptalanok. Bázelben 2006–2007-ben voltak kisebb földrengések, amelyeket a vizsgálóbizottság három geotermikus kúttal hozott összefüggésbe. A bezárást követően két közepesnél kisebb (3-as erősségű), és nagyon sok alig észlelhető rengést mértek – fogalmazott az ökológus. Hozzátette: a német Landau in der Pfalz településen egy cég fúrt több kutat háromezer méter mélységbe, ezután 2009-ben voltak földrengések. Szavai szerint a vizsgálatok azt mutatták, négy kisebb földmozgás biztosan ezzel volt összefüggésben.

A szakember úgy véli, a bizonyosságot erősíti, hogy Észak-Kaliforniá­ban a geotermikus telepek környékén a megelőző évekhez képest sokszoros az alacsony intenzitású rezgések száma. Az esetek után az erőműveket bezárták. – Hangsúlyozom azonban, hogy ebből semmilyen negatív következtetést nem lehet levonni a most átadott fejlesztésre, hiszen egyetlen, nem túl mélyre hatoló fúrásról van szó. Ahogy látni lehet az esetekből, alacsony intenzitású, de gyakori rengésekről beszélhetünk, amelyek nem okoztak károkat. Ugyanakkor tagadhatatlan kockázatot jelentenek, amely árnyékot vet erre a legnagyobb potenciájú megújuló forrásra.

A kockázat nagysága valószínűleg az egy területet érintő fúrások számától és sűrűségétől függ. Általában a negatív környezeti hatások mindig akkor derülnek ki, amikor egy-egy eljárás tömegessé válik – jegyezte meg Gyulai Iván. Mint kifejtette: kérdéses lehet a kutak hosszú távú kitermelhetősége, vagyis a fenntarthatóságuk is, mivel megváltozhatnak a nyomásviszonyok, csökkenhet a hőmérséklet is. Hozzáfűzte: amennyiben nincs vízutánpótlás, vízvisszasajtolás, a réteg­energia csökkenése következtében a kutak egyre kevesebb vizet adnak.

– A fúrások nagy mélységben a jelentős hő miatt részben sikertelenek, másrészt drágák. Környezetszennyező lehet még a fúrással kapcsolatban felszínre jutó radongáz – fogalmazott.

Helyzeti előny

A Magyar Termálenergia Társaság az internetes oldalán arról tájékoztat, hogy a termálenergia nem más, mint a Föld hőtartalmának kinyerése, felszíni rendelkezésre bocsátása. A Föld hője pedig alapvetően a Föld magjában lejátszódó maghasadásból eredeztethető. – Ma már közismert, hogy geológiai adottságaink kiválóak. A Pannon-medence kontinentális alapkőzete vékonyabb, hővezetése jobb a világátlagnál, így a magmából a felszín felé áramló hő hatékonyabban melegíti a Felső-Pannon laza homokkőiben, illetve a repedezett mészkőmedencéiben meghúzódó folyadékot, hévizet készítve belőlük. A geotermikus gradiens átlagos értéke körülbelül húszméterenként egy Celsius-fok lefelé haladva, tehát kétezer méter körüli mélységben akár száz Celsius-fokos hőmérséklet áll rendelkezésre – mutat rá a társaság. Kitérnek arra is, hogy a remek geotermikus adottságunkra már őseink is rájöttek, ebből ere­dően valójában óriá­si hagyományaink vannak a termálvíz-hasznosítás terén.

– Gondoljunk csak például a római kori termákra, a még ma is működő törökfürdőkre, de sok-sok évtized óta fűtünk is termálvízzel, hiszen az ötvenes évek közepéig az Országházat is így látták el hővel, és több mint ötven éve kezdődtek a dél-alföldi termálalapú primőrzöldség-termesztések is – hangsúlyozzák. Hozzáteszik, hogy ma évente mintegy 80-90 millió köbméter, 30 Celsius-foknál magasabb hőfokú termálvizet termelnek ki hazánkban, 300 és 2500 méter közötti mély rétegekből. Mint írják, felhasználását illetően körülbelül harmada hűtve ivóvíz lesz, valamivel több mint harmadát a termál- és gyógyfürdőkben használják fel, míg a maradék szolgál energetikai célokat.

Már sportközpontot is fűt

A BVSC–Zugló a magyar sportklubok közül elsőként használja fel fűtésre a geotermikus energiát, miután a múlt héten a klub Szőnyi úti központjában átadták a tao-, illetve állami támogatásból megvalósított geotermikus kútra épülő hőellátó rendszerét. Az 1233 méter talpmélységű kútból évi 130 ezer köbméter termálvizet nyernek ki, amivel a sportkomplexum épületeit fűtik majd. Ezt követően a még mindig 40 Celsius-fokos vizet a közeli Városligetben található Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda hasznosítja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki ceremónián környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontból is a lehető legjobb megoldásnak nevezte a fejlesztést.

– A sportközpont hőenergia-igényének mintegy 90-95 százalékát tudják majd fedezni a beruházással, ami évi 60-65 millió forint megtakarítást jelent a klubnak. Továbbá a termálvíznek a Széchenyi fürdő irányába való továbbításához használt szivattyúk működtetéséhez szükséges elektromos energia mintegy kétharmadát napelemes rendszerrel fogják biztosítani – fejtette ki a miniszter. Szavai szerint a környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő, 991 millió forintos energiahatékony beruházás 10-15 év alatt megtérül Zuglónak, ráadásul az energiaellátás elegendő lesz a meglévő mellett az ezután létesítendő intézmények működtetéséhez is.

A BVSC–Zugló 2019 áprilisában kapott jogerős engedélyt az épülő hőellátó rendszerének a gyógyfürdővel történő összekötésére. Az átadón jelen volt még Szatmáry Kristóf (Fidesz) országgyűlési képviselő, a BVSC–Zugló Közhasznú Egyesület elnöke, Karácsony Gergely főpolgármester, aki egy személyben a klub tiszteletbeli elnöke is, Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere, valamint Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke is.