Az ukrán gabona miatt bajban a magyar termelők, Brüsszel nem segít

Brüsszel nem fog olyan segítséget nyújtani, amely az ukrajnai gabonaimport áramlásban megvédené a magyar, a román, a lengyel, vagy a bolgár termelőket – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár hétfőn Brüsszelben az MTI-nek.

Az államtitkár elmondta, hogy az uniós tagállamok agrárminisztereinek hétfői tanácskozásán, hat kelet-európai tagállam fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon olyan gabonapiaci intézkedéseket, amely megvédi a kelet-európai termelőket az egyre nagyobb mértékben Európába áramló ukrán gabona importjával szemben.
 

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában rekedt gabona kiszabadítását Magyarország is támogatta, azonban az ukrán gabona nem Észak-Afrikába, sem a Közel-Keletre, hanem jelentős mértékben Európába, és az Ukrajnával szomszédos vagy tengerileg határos országokba érkezik millió tonna számra. 

Alacsony termelési költségekkel, az Európai Unióban nem használt termelési gyakorlatokkal állítják elő ezt a gabonát, amely 70 euróval olcsóbb tonnánként átlagosan, mint Magyarországon vagy a Kelet-Európában megtermelt gabonafélék

 – hívta fel a figyelmet. 

Ebből az következik, hogy a magyar termelők nem tudják értékesíteni sem a hazai piacon, sem pedig a korábbi hagyományos exportpiacainkon a gabonát, amelyet megtermelnek. 

Azt mondta, az Európai Bizottság egy pénzügyi alap létrehozását helyezte kilátásba, amelyet Magyarország fontosnak tart, de a piaci válságot ez nem tudja megoldani.

Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy a tanácsülésen több tagállammal együtt sürgették az Európai Bizottságot, hogy egyértelmű eredetmegjelölés kerüljön a méztermékek csomagolására. 

Felhívta a figyelmet, hogy Európában olyan harmadik országokból származó méztermékek árasztották el a piacot, rendkívül alacsony áron, amelyek lényegében kiszorítják a jó minőségű magyar mézet ezekről az exportpiacokról.

Az államtitkár arra is kitért, hogy az Európai Bizottság a közepes méretű állattartó gazdaságokra is olyan környezeti szabályozás és engedélyezési rendszer bevezetését javasolja, amely csak a nagyméretű gazdaságok esetében működik. Kiemelte: 16 tagállam, köztük Magyarország, közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz és az EU soros svéd elnökségéhez, melyben felhívták a figyelmet, hogy az európai agráriumot érintő környezeti ügyekbe be kell vonni a tagállamok agrárminisztereit.

Bemutatta az agrártárca a brüsszeli megállapodás részleteit

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretében járó európai uniós források 2023–2027 közötti felhasználására vonatkozó magyar KAP stratégiai tervről megszületett megállapodás a magyar költségvetési hozzájárulással együtt 2485 milliárd forintnyi közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrás felhasználásának feltételeit tartalmazza – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kijelentette, hogy a döntéssel biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai a 2027-ig tartó időszakban, és folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújítása.

A borítókép illusztráció: (Forrása: Pixabay)