– Mivel a borfogyasztás alapvetően alkalomhoz kötődik és ennek klasszikus formája az éttermi étkezés, illetve egy jól sikerült rendezvény, a pandémia alatti vendéglátóhely-bezárások miatt jelentősen visszaesett a borok értékesítése. Ez még annak ellenére is igaz, hogy közben lényegesen bővültek a kereskedelmi eladások, beleértve az online értékesítés területét. A borszaküzletek mellett a diszkontok, a szuper- és hipermarketek is felismerték azt, hogy a kifinomultabb és nagyobb borválaszték a forgalom növekedését is elősegítheti – fogalmazott lapunk érdeklődésére Mészáros Péter.
A szakember szerint a helyzet azóta sem lett sokkal jobb.
A borpiac helyreállását megakasztotta, hogy az éttermi újranyitást követően az infláció növekedése és az energiaár-robbanás miatt sok étterem – ha egyáltalán kinyitott – ismét felfüggesztette működését.
Miközben valamennyire így is növekedett a Horeca-szektor, azaz a hotelek, az éttermek és a catering forgalma, annak mértéke még mindig messze van a 2019-es szinttől. A kereskedelmi értékesítés ugyan megtartotta pozícióit, de további növekedés már ott sem történt.
Hogy alakulnak a borárak?
– Ha a nyugati borfogyasztást vesszük alapul, bőven lenne még hova fejlődnie a magyar borpiacnak. Ehhez viszont mindenképpen szükség lenne a borfogyasztást népszerűsítő koncentráltabb bormarketingre, mert más – mondjuk úgy, konkurens – italok reklámkampánya érezhetően fellendítette az adott italfajta fogyasztását – fejtette ki Mészáros Péter. Szerinte az export növelése mellett azért is szükség lenne erőteljesebb bormarketingre, mert az energiaárak, a bérek és az alapanyagok – legfőképpen az üveg és a csomagolóanyag – drágulása a borágazat számára rendkívül komoly költségnövekedést jelent. De miközben minden borászat igyekszik valamennyire árat emelni, annak mértéke a jelenlegi helyzetben még mindig az infláció alatt marad. Vagyis a borászatok csökkenő nyereséget könyvelnek el.
Azt viszont egyértelműen pozitívumnak tartom, hogy miközben a Covid alatt egyre többen fordultak a minőségi borok felé (ami alatt Magyarországon ma a 2000 forinttól kezdődő borokat értjük), erről az igényükről még a mostani, jelenlegi nehezebb gazdasági helyzetben sem mondanak már le
– magyarázta a Mészáros Pál Borászat negyedik generációját képviselő Péter, akinek édesapját, Mészáros Pált szakmai életútjának elismeréseként 2016-ban választotta az Év borászának a Magyar Bor Akadémia.
Mészáros Péter meggyőződése, hogy mivel különösen a nehezebb gazdasági időszakokban kulcsfontosságú a megújulás, borászatuknak is előnyt jelenthet az az újító kedv, amely a történelmi szekszárdi borvidéken működő, több generáción átívelő borászatukat jellemzi. Ezért nem elégednek meg csak a hagyományos fajtákból készített minőségi borokkal: a szekszárdi borvidéken ők honosították meg az argentin borok zászlóshajójának tekintett malbecet, majd 2009-ben úttörő szerepet vállaltak egy könnyű, gyöngyöző bor bevezetésével is. Legújabb fejlesztésük az a szénsavban gazdag, prosecco jellegű Bianco Secco Chardonnay, amely iránt már több exportpiacról is érdeklődés mutatkozik, jelezve azt, hogy az új trendeket követő magyar borászatoknak a külföldi értékesítés is további lehetőségeket teremt.
Borítókép: Szekszárdi szőlőültetvények. (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
