Nem az lesz a sonka, a kolbász és a szalámi, ami eddig volt

A Húsipari Szövetség sajtótájékoztatóján az ágazat tervezett fejlesztéséről és kilátásairól esett szó. Kiderült az is, mi különbözteti meg a kereskedelmi forgalomban kapható sonkaféléket egymástól.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI, VG2023. 03. 31. 9:49
null
Budapest, 2022. december 28. Tõkehús és húskészítmények kínálata a Hunyadi téri vásárcsarnokban (IV. vásárcsarnok), amely 1897-ben épült Czigler Gyõzõ tervei alapján a fõváros terézvárosi kerületében. Az épület stílusát tekintve hasonlít a vele szinte egy idõben épült másik öt vásárcsarnokhoz. A ma már mûemléki védettség alatt álló legkisebb fõvárosi vásárcsarnok az eredeti tervek alapján újult meg 2020-ban. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Róka László
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A húsipar jelentős szerepet tölt be a magyar gazdaságban, és a kormány is kiemelt figyelmet fordít az ágazat támogatására és fejlesztésére – mondta Nobilis Márton, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Húsipari Szövetség sajtótájékoztatóján. Kiemelte: az agrártárca kiemelt célja, hogy tovább javítsa az élelmiszeripar versenyképességét. Az ágazatra fordított támogatások mértéke 2014 óta elérte a 730 milliárd forintot, a húsfeldolgozás, a tartósítás és a húskészítmények gyártása területén ez az összeg meghaladja a 162 milliárd forintot.

A 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban több mint 468 milliárd forintnyi hazai és uniós forrás jutott a terület fejlesztésére. A mostani, 2021-2027-es támogatási időszakban ennél is több forrásra lehet számítani, csak a Vidékfejlesztési programból 750 milliárd forintot szánnak az élelmiszeripari fejlesztésekre – tájékoztatott az államtitkár. Nobilis Márton a következő évek nagy agrárpolitikai feladatának nevezte a hazai tulajdonú élelmiszeripar és az ellátási láncok megerősítését. Beszámolt arról is, hogy a közeljövőben várható a Magyar Élelmiszerkönyv több előírásának módosítása, melyek között szerepel a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló előírás. 

Pontosítják a téliszalámi meghatározását, a kolbászoknál bevezetik a félszáraz és a száraz kategóriát, és a változások érintik a formában vagy bélben hőkezelt sonkákat is.

Nobilis Márton megemlítette, hogy a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer Magyarországon elsőként, és eddig egyedüliként nyert elismerést nemzeti minőségrendszerként. Az államtitkár fontosnak nevezte azt is, hogy a kiemelkedően magas minőségű élelmiszerek megkülönböztethetők legyenek a piaci kínálatban szereplő más termékektől – számolt be az MTI.

 

Sokáig velünk maradhatnak a magas húsárak

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a takarmánypiacról szólva rámutatott: az árak lefelé tartanak, de kérdéses, ez mikor érvényesülhet a történelmi csúcson álló árú élő sertés önköltségében. Szerinte ráadásul a feldolgozók akkor sem tudnak árat csökkenteni, ha beépül, mert még csak a korábbi drágulás egy része tudott megjelenni az átadási árakban. Javíthatna a húsárakon az energiaárak csökkenése is, de kérdés, hogy ez mennyire bizonyul tartósnak, emellett egész Európában csökken az állomány, ami áremelkedéssel jár.

Bármennyire is fájdalmas a fogyasztók számára, a boltokban is meg kell jelenniük a hústermékek valódi önköltségének, ugyanis csak így van esély arra, hogy fennmaradjon a magyar húsipar

– jelentette ki a Hússzövetség elnöke. Az ünnepi időszakról azt mondta: a húsvéti készítmények gyakran működnek vevőcsalogatóként, és sokszor előfordul, hogy az önköltséget sem fedező árú akciós sonkák jelennek meg a boltokban. Egyébként szerinte az a jellemző, hogy az egyéb sonkafélék nagyjából követik a húskészítmények évi 30–40 százalékos áremelkedését.

 

Mi a különbség a sonkák között?

Egy parasztsonka legalább két és fél hónapig, akár hat hónapig készül, eltarthatósága hűtés nélkül is több hónap. Egy hagyományosan pácolt sonka előállítása három-négy hét, és 10 fokon néhány hétig tartható el. Egy gyorspácolt készítményt két-három nap alatt gyártanak le, és hűtőben tárolva csupán néhány napig fogyasztható – ismertette az alapvető különbségeket a piacon kapható sonkák között Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és -Technológiai Intézetének igazgatója. 

A készítmények fehérjetartalmában is nagy a különbség:

 a klasszikustól a gyorspácoltig átlagosan 25 százalék, 20 százalék, illetve 10-16 százalék – írja a VG.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTVA/Róka László)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.