„A magyar kormány már régóta tudja, hogy keleti szél fúj, ezért kezdte el a keleti nyitást, és ez is oka annak, hogy jó kapcsolatokat alakított ki Kínával” – hangzott el Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, volt sanghaji főkonzul beszédében.
Mint Dr. Horváth kifejtette: A Nyugat az unipoláris rendszerű működésre törekszik, az ázsiai országok azonban a multipoláris világrend kialakítását támogatják, az „Egy út, egy övezet” kezdeményezés is ennek része. A multipoláris világrend már nem nyugati dominanciájú, ezért meg kell ismerni ennek új szereplőit – tette hozzá.
A második alkalommal megtartott kínai–magyar párbeszéden Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke Közép-Európa egyik legnagyobb napelemparkját építő kínai kapcsolatukról beszélt. A magyar kormány keleti nyitás politikája Kaposvár újraiparosítását, ipari parkok, gyárak, üzemek létesítését is elősegítette, tehát a Keletről érkező befektetések Kaposváron megelőzték a hagyományos európai, illetve nyugati befektetéseket – mondta el a polgármester. Kaposvár 2030-ra az elérhető legnagyobb energiafüggetlenségre törekszik, s ezt a drága gáz és villany helyett megújuló energiaforrásokból kívánja biztosítani.
„Az újraiparosításhoz energia, fenntarthatóság, ahhoz pedig megújuló energiák szükségesek” – fogalmazott Kaposvár polgármestere, hangsúlyozva, hogy a napelempark kínai építői „a város stratégiai céljait elősegítő beruházást hajtottak végre”.
Szita Károlyhoz hasonlóan elismeréssel szólt a kínai tőkebefektetésekről a párbeszéden Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke.
Mint mondta: Magyarország villamosenergia-termelésében már 11 százalék származik napenergiából, ugyanakkor ez azzal az előnnyel is jár, hogy a beruházásokhoz a befektetők biztosítják a tőkét, például Kínából jelentős anyagi befektetést eszközöltek a legújabb, buzsáki beruházásnál is. Kiss Ernő szerint negatívumnak számít, hogy az „ellátásbiztonságra hivatkozva nehezítik a napelemek hasznosítását, ami viszont az ukrán energiaimport fényében nem tartható érv”.
Jelenleg 5000 MW naperőmű építése van folyamatban, de az ún. Robin Hood-adó csökkenti azok jövedelmezőségét. Kiss Ernő szerint ezért további lobbitevékenységre van szükség a napelemes erőművek lehetőségeinek teljes kihasználásához.
Forintos Róbert, a Hungarian Water Partnership társelnöke, a Tradeland Kft. ügyvezetője beszámolt arról, hogy az elmúlt 15 évben Kína fokozott figyelmet fordít a környezettudatosságra, az ökológiai lábnyom jelentősége az utóbbi időben fokozódó növekedést mutat. Konkrét példa erre a hulladéklerakók csurgalékvizének újrahasznosítása, ahol kínai–magyar együttműködéssel nyerik ki a ritkaföldfémeket.
Dr. Szlávik János infektológus szakorvos a CMG rendezvényén kiemelte, a világjárványok továbbra is veszélyt jelentenek az emberiségre. A Covid-járvány alatt Kínából nagyobb mennyiségű védőfelszerelés és hatékony, biztonságos védőoltások is érkeztek Magyarországra. „Több ezer ember halálát, több tízezer ember kórházba kerülését akadályozták meg a kínai védőoltások” – hangzott el a szakorvos beszédében. Kiemelte, hogy a járvány ideje alatt a Magyarországon élő kínai közösség is sokat segített ebben.
Mindeközben a hagyományos kínai orvoslás is jelentős szerepet töltött be a járvány elleni küzdelemben – magyar kollégái mellett két kínai szakértő, Dzsou Csin-feng, a Kínai Biodiverzitás-védelmi és Zöld Fejlesztési Alap főtitkára és Dr. Tan Ya, a Nemzetközi Kereskedelmi és Gazdasági Egyetem (BRICS) akadémikusa is részt vett.
Dr. Tan Ya a csökkenő gazdasági növekedésről és a növekvő inflációról tartott összefoglalójában a természeti katasztrófákat, az orosz–ukrán konfliktust és más okokat is felsorolt. A BRICS az igazi multilateralizmus letéteményese: nyitott és innovációvezérelt – mondta Tan –, ezt a Covid-járvány is bizonyította, s ugyanezt jelzi az e-kereskedelem töretlen fejlődése is.
Zoltai Alexandra, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója, a Magyar–Kínai Baráti Társaság alelnöke a Konfuciusz Intézetek szerepéről tartott ismertetőt és bemutatta a Magyar–Kínai Baráti Társaságot is. Hangsúlyozta, hogy ma, amikor a Kelet és a Nyugat közt konfliktus van kibontakozóban, különösen nagy jelentőségű a két kultúra összekötő szerepe, hogy Nyugaton és Ázsiában egyaránt megismerjük egymást és leküzdjük félelmeinket az ismeretlentől.
Zoltai Alexandra a Hszi Csin-ping kínai államelnöknek a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium magyar diákjainak írt levelét is megemlítette. Kiemelte: mind a Magyar–Kínai Baráti Társaság, mind pedig a Konfuciusz Intézetek a kínai–magyar kapcsolatok nagyköveteiként működnek, ami rendkívül fontos szerep a jelenlegi bizonytalan világban.
A CMG meghívására továbbá Dr. Gyene Pál, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense, Dr. Rácz Lajos, volt pekingi katonai attasé, Dr. Hunyadi Mátyás, a Cassandra éghajlat-alkalmazkodási program vezérigazgató-helyettese, Gecse Mariann, a Huawei Technologies kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója is részt vett és beszédet tartott a rendezvényen.
Hao Yue, Bao Yuyang
China Media Group
Borítókép: A Közös sorsunk a nehezítő gondok tükrében című kínai–magyar párbeszéd helyszíne (Forrás: China Media Group)
