Valójában az olajembargó hatásai – a kereskedők tartalékképzése és az alacsony kereslet miatt – egyelőre csak részben jelentkeztek az unió üzemanyagpiacán. Az igények nyári emelkedése, valamint a gazdasági aktivitás növekedése miatt viszont könnyen előfordulhat a következő hónapokban, hogy Európának hirtelen nagy szüksége lesz a vezetékágra – magyarázta. Emellett a büntetőintézkedés hiába nem érintené a – hazánkat is ellátó – déli ágat, kiszámíthatatlan, hogy a döntés milyen reakciókat vált ki Oroszország (vagy Ukrajna) részéről. Nem zárható ki, hogy a tiltással a teljes vezeték veszélybe kerülne, ami az egész régiónk ellátását ellehetetlenítené.
A tervek szerint a meglévő büntetőintézkedések megkerülésének akadályozása érdekében Brüsszel harmadik országok vállalataira is kiterjesztené a szankciókat. Sajtóhírek alapján kínai, török, örmény, kazah és kirgiz cégek is érintettek lennének.
„A döntés beláthatatlan következményekkel járna, hiszen teljesen kiszámíthatatlan, hogy az érintett országok (különösen Kína és Törökország) hogyan reagálnának. Könnyen elképzelhető, hogy a meggondolatlan lépés eddig békepárti országokat vonna be a háborúba – Oroszország mellett. Ezentúl a szankciók megkerülése – megkérdőjelezhető módon ugyan, de – mérsékli a büntetőintézkedések kárát az unióban” – ismertette az üzletágvezető. Szerinte ha ez megszűnne, Európa a mostaninál is sokkal súlyosabb gazdasági kihívásokkal szembesülne.
A szankciók kiterjesztésével ráadásul az unió fokozná a nyugati és a keleti blokk közötti, egyre mélyülő kereskedelmi háborút, aminek – a jelenlegi állás szerint – éppen Európa a legnagyobb vesztese.
Brüsszel több alapanyag esetében – például acéltermékek, fa és faáruk – szigorítaná a hatályos importtilalmat úgy, hogy a harmadik országokból érkező szállítmányoknál is bizonyítani kellene, hogy azok nem orosz eredetűek. Nem világos, hogy ezt technikailag hogyan lehetne megvalósítani.
„Ha technikailag sikerül is megoldani, annak óriási adminisztratív költségei lesznek, ami megemeli a – szankciók miatt egyébként is rendkívüli dráguláson átesett – termékek árát. Az érintett alapanyagok ráadásul leginkább az építőipar teljesítményét korlátoznák, ami több okból is rendkívüli problémákat okozna” – hangsúlyozta.
Az ágazat többnyire kulcsszerepet játszik a gazdasági válságok kezelésében. A szektor korlátozásával Brüsszel csökkenti az unió válságkezelési képességét, ami egy kibontakozó recesszió közepén nem célravezető.
A jelen állás szerint Ukrajna újjáépítését részben az Európai Unió fogja finanszírozni. Ha az alapanyagok ára nő, Ukrajna újjáépítésének költségei – és ezzel a közösség terhei is – megemelkednek – emelte ki Hortay Olivér.
Az Európai Bizottság kiemelt prioritású célja az orosz energiától való mielőbbi függetlenedés, amihez rövid idő alatt rendkívüli volumenű új infrastrukturális beruházásokra lesz szükség. Ha az alapanyagok (például acéltermékek) ára nő, az nemcsak a beruházások költségét emeli meg, de a kellő kapacitások kiépítését is ellehetetleníti, amivel a jelenlegi energiaellátási válság tartóssá válhat.
„Összességében a legnagyobb változás, hogy az új csomag már a látszat szintjén sem Oroszországról szól, hiszen az orosz gazdaság nyilvánvalóan nem fog meggyengülni attól, hogy az unió felfüggeszt egy működésen kívüli vezetéket vagy hogy harmadik országok vállalatai tiltólistára kerülnek. Ahogyan az az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen amerikai látogatása óta várható, Brüsszel teljesíti Joe Biden elnök és az amerikai baloldal kérését, azaz megkezdené az érzékenyebb kereskedelmi kapcsolatok tartós felszámolását a keleti blokkal. Csakhogy Brüsszel erre egyetlen európaitól sem kapott felhatalmazást” – tette hozzá azt üzletágvezető.
