A magyarok többsége elutasítja az EU szankciós politikáját

A Szent István Intézet kutatása szerint az emberek fele képtelennek tartja az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát.

Donyecki terület, 2023. április 15. Ukrán katonák páncélozott harcjárművük fedezékében a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front térségében tartott gyakorlaton 2023. április 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/AP/Roman Csop/Roman Csop Fotó: Roman Csop

– A magyarok többsége elutasítja az Európai Unió szankciós politikáját és elégedetlen EU jelenlegi vezetésével – derül ki a Szent István Intézet reprezentatív kutatásából, amelyet a május 9-i Európa-nap alkalmából készítettek a Nézőpont Intézet megbízásával.

Az intézet emlékeztet, hogy a szomszédunkban, több mint egy éve dúló háború az Európai Unió eddigi történelmének talán legsúlyosabb krízise, ezért fontos tudni, hogy a magyar emberek miként ítélik meg annak uniós szintű kezelését. A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek kilenc százaléka teljes mértékben egyetért, 13 százalék pedig inkább egyetért a háborúra adott uniós válaszokkal, a szankciókkal és a fegyverszállításokkal.

– Eszerint a magyar népesség egyötöde tartja jó iránynak a háború kapcsán elfoglalt uniós álláspontot, míg a nagy többség, a magyar emberek 71 százaléka nem tartja helyesnek ezeket: 17 százalék inkább nem ért velük egyet, míg a megkérdezettek 54 százaléka egyáltalán nem tartja ezeket megfelelő megoldásoknak

– írták.

Megjegyezték, hogy a nemek és anyagi helyzet szerint nincs jelentős különbség az emberek véleményében, korosztályos szempontból pedig megállapítható, hogy a 40–49 és 50–59 éves középkorú, aktív korcsoport körében a legnagyobb az uniós megoldások elutasítottsága. Kiderült továbbá, hogy településtípus szerint mérhető a legmarkánsabb különbség az országban: a budapestieknek csak 35 százaléka utasítja el teljesen a szankciókat és fegyverszállításokat, míg ugyanez az érték más városok esetében 55 százalék, a községekben pedig csaknem kétharmados (62 százalék) arányt mutat.

Az emberek biztonságérzetét firtató kérdés kapcsán megállapították, a válaszadók fele-fele arányban érzik képesnek, illetve képtelennek az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát. Emellett a megkérdezettek meglehetősen magas, 11 százaléka nem tudott vagy nem akart választ adni az eldöntendő kérdésre. Kiemelték, hogy a nemlegesen válaszolók magas száma azt jelzi, hogy tapintható bizalmi válság van az Európai Unió hatékony és polgárait szolgáló működése és kompetenciája kapcsán.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a budapestiek bíznak a legjobban az uniós képviseletben (51 százalék), míg a városokban élők 43 százaléka, a községekben lakóknak pedig 44 százaléka érzi csak ugyanezt. A legbizakodóbb a 18–29 éves korosztály, esetükben 56 százalék vélekedik úgy, hogy képes megvédeni polgárait az unió, míg az 50–59 évesek a legszkeptikusabbak ebben, náluk 37 százalék gondolja ugyanezt. A kutatás szerint az Európai Unió jelenlegi vezetésével a megkérdezettek 36 százaléka inkább vagy teljesen elégedett, 54 százalék pedig elégedetlen. 

– Utóbbiak között meglepően sokan, 26 százalékban, azaz a magyar népesség több mint negyedét reprezentálva teljes mértékben elégedetlenek az uniós vezetéssel

– ismertették. 

Kiderült, hogy a megkérdezettek tíz százaléka nem tudott vagy nem akart felelni a kérdésre. A kutatás eredménye szerint a magyar emberek mintegy negyven százaléka azt vallja, hogy elengedhetetlenül fontos a kereszténység Európa jövője szempontjából, további negyven százalék szerint pedig közepesen vagy nagyon fontos ugyanez. A válaszadók tíz százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak Európa jövője szempontjából a kereszténységet, nyolc százalék pedig csak kevéssé gondolja fontosnak azt.

– Mindez azt tükrözi vissza, hogy a szekularizált Európában, négy évtized kommunista vallásellenesség után is tudatában van a megkérdezettek négyötöde annak, hogy a keresztény alapokon fejlődő és szerveződő Európa a jövőben sem nélkülözheti identitása ezen alapvető részét, nem szakadhat el a kereszténység lelki-szellemi-kulturális és morális örökségétől – állapította meg a Szent István Intézet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP)