Fokozódik a feszültség az olajnagyhatalmak és a Nyugat között + videó

Az 1973-as olajválságkor a Nyugat és a Kelet közötti konfliktust viszonylag gyorsan sikerült rendezni, ami új egyensúlyi helyzetet teremtett az olajpiacon, és így a gazdaság újra fellendülhetett. Fontos lenne megtanulni a leckét, és most is mielőbb kiegyezni, mert a fokozódó feszültségek egyre mélyebb visszaesést vetítenek előre, amiért nemcsak a Kelet, de a Nyugat is súlyos árat fizet majd – nyilatkozta Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

Újabb felvonáshoz érkezett az olajnagyhatalmak és a Nyugat közötti konfliktus – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a részletekről is nyilatkozott.

A szakértő emlékeztetett, hogy a Nyugathoz kötődő Nemzetközi Energiaügynökség nyilvánosan megüzente az olajnagyhatalmakat tömörítő OPEC-nek, hogy bánjon sokkal óvatosabban kitermelési politikájával, mert azzal veszélyezteti a világgazdaságot, csökkenti az olajkeresletet és így végső soron saját magának tesz keresztbe. Erre válaszul, az OPEC főtitkára elmondta, hogy az olajpiacot inkább a Nemzetközi Energiaügynökség olajbefektetések elleni aknamunkája rongálja, majd a kartell május elsején – a korábbi bejelentéseinek megfelelően – csökkentette kitermelését.

– A csörte szimbolikus jelentőségű. A Nemzetközi Energiaügynökséget eredetileg azért hozták létre a ’73-as olajválság után, hogy egyeztető fórumot teremtsen a nagy eladók és vevők között és ezzel segítsen elkerülni a hasonló energiaválságok kialakulását. A szervezet tagjai között azonban a mai napig csak olyan országok találhatók, amelyek a nyugati érdekkörhöz tartoznak. Sem a nagy ázsiai fogyasztók (például India vagy Kína), sem a nagy olajkitermelők (például Szaúd-Arábia vagy Oroszország) nem csatlakoztak. Most pedig, hogy a szankciók összehozták a két csoportot, a Nyugathoz kötődő Nemzetközi Energiaügynökség jelentősége elhalványodott – magyarázta.

A Nemzetközi Energiaügynökség kritikája igaz, csak sajnos súlytalan. Az OPEC kitermelési döntései valóban nem indokolhatók a piaci stabilitás megőrzésével. 

A mesterségesen magasan tartott árak a világ legjövedelmezőbb cégeivé emelték a kartell olajvállalatait, ráadásul hozzásegítették Oroszországot az olajexport-bevételei fenntartásához. 

Csakhogy attól, hogy – több nyugati képviselő után – erre a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője is felhívta a figyelmet, semmi sem változott: az OPEC tovább csökkentette kitermelését, amivel továbbra is manipulálja az árakat.

– A ’73-as olajválságkor a Nyugat és a Kelet közötti konfliktust viszonylag gyorsan sikerült rendezni, ami új egyensúlyi helyzetet teremtett az olajpiacon és így a gazdaság újra fellendülhetett. Fontos lenne megtanulni a leckét, és most is mielőbb kiegyezni, mert a fokozódó feszültségek egyre mélyebb visszaesést vetítenek előre, amiért nemcsak a Kelet, de a Nyugat is súlyos árat fizet majd – tette hozzá az üzletágvezető.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)