Tovább erősödött az elektronikus fizetések térnyerése – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank 2023. évi Fizetési rendszer jelentése. Ebből kiderül: 2022-ben a kártyás vásárlások száma 23 százalékkal, az átutalások száma pedig hat százalékkal emelkedett. Ezen belül az azonnali fizetési tranzakciók száma még gyorsabban bővült, így már
az összes átutalás 42 százalékát másodpercek alatt bonyolították le az ügyfelek.
Az elektronikus fizetési lehetőségek népszerűségét jól mutatja, hogy már az összes hazai fizetési tranzakció 36 százaléka, a bolti vásárlásoknak pedig 34 százaléka elektronikus formában teljesül. A magyar lakosság innovációra való nyitottságát mutatja az innovatív fizetési megoldások egyre szélesebb körű használata.
A kártyás fizetések 98 százaléka érintéses technológiával teljesült,
a mobilfizetési alkalmazásba regisztrált kártyák száma pedig egy év alatt 37 százalékkal nőtt. Ez utóbbinak köszönhetően a kártyás mobilfizetési tranzakciók volumene megkétszereződött.
A hazai elektronikus pénzforgalom továbbra is biztonságos, az európai élmezőnybe tartozik, ugyanakkor az ügyfelek megtévesztésén alapuló visszaélési módszerek miatt emelkedett az ügyfelek által viselt kár. A hazai kibocsátású kártyákat érintő veszteség 43 százalékát már a kártyabirtokosokra terhelik a bankok.
Az elektronikus pénzforgalom biztonságának fenntartása érdekében az MNB háromelemű intézkedéscsomagot dolgozott ki.
- A pénzügyek digitális útra terelődésével párhuzamosan különösen fontos a fogyasztók tájékoztatása a visszaélési kockázatok csökkentése érdekében. Ennek érdekében az MNB kezdeményezésére KiberPajzs néven tájékoztató kampány indult, amivel a cél a visszaélések felismerésével és megelőzésével kapcsolatos alapvető információk eljuttatása az ügyfelek széles köréhez.
- Emellett az MNB kidolgozott egy ajánlást a pénzforgalmi szolgáltatók számára, amely tartalmazza a pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül megfigyelhető visszaélések észleléséhez, megelőzéséhez, megakadályozásához, illetve kezeléséhez kapcsolódó MNB-elvárásokat.
- Emellett az MNB fontosnak tartja egy központi visszaélésszűrő rendszer bevezetését, amely hatékonyan támogathatja a pénzforgalmi szolgáltatók visszaélésmegelőzési törekvéseit olyan többletinformációkkal, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatók saját elemzéseiből nem deríthetők ki.
Fontos változás lesz, hogy idén szeptembertől az azonnali fizetési rendszerben teljesülő tranzakciók értékhatárát megemelik 10 millió forintról 20 millió forintra – hívja fel a figyelmet a jegybank.
Az MNB május 30-án publikálta a megújított elektronikus pénzforgalmi stratégiáját Pénzforgalom 2030 címen. Az ebben megfogalmazott fő cél, hogy digitalizációs szintugrás valósuljon meg a hazai pénzforgalomban, aminek eredményeképpen a 2020-as egyharmadról 2030-ra kétharmadra emelkedhet az elektronikus fizetési tranzakciók aránya. A hazai pénzforgalom helyzetének folyamatos értékelése, a beavatkozási területek és az intézkedési lehetőségek azonosítása, valamint a stratégiai célok megvalósulásának visszamérése érdekében az MNB létrehozta a pénzforgalmi fejlettségi mutatórendszert.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Nógrád Megyei Hírlap/Hüvösi Csaba)
