– Különböző akciók a legtöbb bolthálózat esetében eddig is léteztek, bár sokszor láttunk olyat is, hogy a katalógusban megjelent termékek valójában nem akciósak voltak, csak „szuper árúak” vagy újdonságok – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza az év végéig meghosszabbított kötelező akciózás kapcsán. Kifejtette, az intézkedés akkor igazán hasznos, ha a boltoknak az eddigieken felül kell adni valamit. A tapasztalatok itt vegyesek – mutatott rá –, van olyan, amikor valamilyen ritkán vásárolt terméket akcióznak, és van, amikor a boltok marketingkérdést csinálnak a kötelező akcióból és azt állítják, hogy az előírt 15 százaléknál is többet adnak.
– Ez utóbbi eset segíti a versenyt, és így, ha csak kismértékben is, de támogatja az infláció letörését. Azaz: ha ez a gyakorlat folytatódik, akkor a kötelező akcióknak kisebb hatása mindenképpen van az inflációra és ennek nyomán a fogyasztásra – emelte ki Regős Gábor.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a beszállítók áraira gyakorolt hatás egyszerre rejt lehetőséget és veszélyt – bár ez nemcsak a kötelező akciózásra, hanem úgy általánosságban az egész élelmiszer-kereskedelemre igaz. Az mindenképpen jó, ha a beszállítóknak versenyezniük kell, és ahogy tavaly láttuk, ez a verseny nem mindig elég erős, hiszen az élelmiszeripar áremelései bőven szerepet játszottak az infláció elszabadulásában. Az élelmiszerárak növekedéséért nem csak a kereskedők okolhatók. Ahogy írtuk, egyes élelmiszerpiaci szereplők a ténylegesnél rosszabb forintárfolyamot és tartósan magasabb energiadíjakat áraztak be és akkor sem módosítottak ezen, amikor az általuk kalkulált forgatókönyv nem következett be, illetve az energiaárak csökkentek.
Regős Gábor jelezte: a nagy üzletláncoknak piaci erejük van, ami azt jelenti, hogy túlzott árcsökkentésekre is kötelezhetik a beszállítókat (különben nem rendelnek tőlük), ami már az adott vállalkozás működését veszélyezteti – vagy akár kiszoríthatja a magyar termelőket a piacról – figyelmeztetett.
