Lehullt a lepel: kiderült, mi minden húzta az inflációt

Ha megvizsgáljuk, hogy a vállalatok mi alapján árazták be termékeik és szolgáltatásaik árát, akkor egyértelműen kiderül: van kapcsolat a profitok és az infláció alakulása között. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője lerántotta a leplet az elmúlt időszak gyakorlatáról.

– A gazdasági szereplők a 2010-es években hozzászokhattak az alacsony, a jegybanki céloktól is elmaradó inflációhoz, amely segítette a tervezést. Ehhez képest 2021 során a pénzromlási ütem – a koronavírus-járvány utáni újraindulás időszakában – gyakorlatilag egyik napról a másikra megemelkedett úgy az Egyesült Államokban, mint az Európai Unió tagországaiban – emlékeztetett Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. A szakértő jelezte: a jegybankok egy része (Európai Központi Bank, Fed) az inflációt átmenetinek tekintette, a koronavírus miatti lezárások után hirtelen felpattanó kereslet következményének, így nem reagált rá. A 2022-es év azonban rácáfolt erre, több országban évtizedes csúcsok dőltek meg az infláció terén, amely mellett nem mehettek már el a monetáris döntéshozók.

Elszálló energia- és élelmiszerárak

– A pénzromlási ütem megugrása mögötti okokat sokan, sok irányból igyekeztek megvizsgálni. Európában nem lehetett figyelmen kívül hagyni a háború és a szankciók szerepét sem, tekintve, hogy az energiaárak elszabadulása járult hozzá leginkább az infláció alakulásához. Tavaly az Európai Unió mutatójának a 31,3 százalékát közvetlenül a lakossági energiaárak (elektromos áram, gáz, illetve üzemanyag) drágulása eredményezte, miközben ezen termékcsoport súlya nem érte el a hét százalékot sem. Ebben pedig nincs is benne a közvetett hatás, amely abból következik, hogy a vállalatok energiaköltségei is emelkednek, és azt az árak növelésén keresztül áthárítják a fogyasztókra – magyarázta az elemző.

Az infláció megugrásáért felelős másik termékcsoport az élelmiszereké volt. Az energia árának szerepe itt is fontos, mivel az előállításhoz szükséges, jelentős földgázigényű műtrágyaárak is az egekbe szöktek. A dráguláshoz hozzájárult a rendkívül száraz tavalyi év miatti alacsony mezőgazdasági termés is, valamint a háborúzó felek részleges kiesése a világpiacról.

A megugró energia- és élelmiszerárak is húzták az inflációt
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Mit jelent a kapzsinfláció?

Született azonban más megfejtés is az infláció mögött meghúzódó tényezőkről, amelyekről a Makronóm Intézet is többször beszámolt. Ez pedig a vállalati profitráták szerepét járta körül. 

Itt magyar szóhasználatban a profithúzta infláció és a kapzsinfláció (az angol nyelvterületen elterjedt greedflation tükörfordítása) terjedt el, de a folyamat leírására szolgál a profit–ár spirál (az ár–bér spirál mintájára) kifejezés is.

– A szakértők egy része szerint azonban a gazdaság egészét tekintve nem létezhet profithúzta infláció, maximum kisebb szegmensekben, például az ellátási lánc végén a kiskereskedelemben, vagy ahol piaci erőfölénye van a vállalatoknak. Továbbá amellett érvelnek, hogy a vállalati profitok megugrása nem ok, hanem tünet, a pandémia során végrehajtott fiskális és monetáris lazítás miatt megugró keresletre adott normális vállalati reakció, figyelembe véve a kínálati korlátokat. Vagyis ne hibáztassuk a vállalati szférát, mert ők nem tettek mást, csak amit a közgazdasági tankönyvek is előírnak: amikor magas kereslettel találkoztak, megemelték az áraikat – ismertette véleményeket Molnár Dániel.

Kiderült, hová folyt a többletbevétel

Az elemző szerint érdemes megnézni, hogy a vállalatok mit kezdtek a többletbevétellel. A cégek a megtermelt többletjövedelmet alapvetően kétfelé oszthatják: egyrészt emelhetik a béreket, másrészről a tulajdonosi jövedelmeket, a profitokat.

– Az adatok azt mutatják, hogy az Európai Unióban az utóbbi örvendett nagyobb népszerűségnek: 2021-ben a működési eredmény és vegyes jövedelmek (a profit) tíz százalékkal nőttek, míg a munkavállalói jövedelmek csak 5,8 százalékkal. Tavaly a két növekedési ütem 9,6, illetve 7,1 százalékot tett ki. Vagyis látható az elmúlt két évet nézve, amikor a jövedelmek eloszlásáról kellett a vállalatoknak dönteniük, a munkavállalók helyett maguk felé húzott a kezük. Ugyanezt mutatják a magyar adatok is, amíg a profitok 19,0, illetve 24,5 százalékkal emelkedtek 2021-ben, valamint 2022-ben, addig a munkavállalói jövedelmek csak 9,6, illetve 17,0 százalékkal – mutatta be a számokat a makrogazdasági elemző.

Molnár Dániel hozzátette: ez önmagában még nem jelent profithúzta inflációt, csak azt, hogy az energiaválság időszakában a tőketulajdonosok jobban jártak, mint a munkavállalók. A probléma az, hogy emögött nincs valós többlet gazdasági teljesítmény. 

Azaz: nem azért nőtt a profit, mert a vállalat beruházott és egyik évről a másikra áttért a tőkeintenzív termelésre. Egyszerűen csak kihasználta, hogy a magas kereslet időszakában emelhette az árait. Mégpedig anélkül, hogy a kereslet visszaesésével szembesült volna. Így pedig a fogyasztók a magasabb árakon keresztül jelentős részben csak a magas profitokat fizetik meg.

A profitráták növekedése az unióban elsősorban a mezőgazdaságot, az ipart, valamint a szolgáltatásokon belül a kereskedelmet, a szállítást, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatot érintette.

– Magyarország esetében is ezen ágazatokat emelhetjük ki elsősorban, kivéve a mezőgazdaságot, ahol a súlyos aszályhelyzet miatt visszaesett a profit. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy amíg az unióban az iparban a profitok 18,3 százalékos bővülése áll szemben a munkavállalói jövedelmek 5,4 százalékos növekedésével, addig hazánkban a két növekedési ráta 43,5 és 14,5 százalékot tett ki. Az adatok tehát azt mutatják, hogy a külföldi tulajdonban lévő, jelentős részben a külföldi piacra termelő iparvállalatok, amelyeket a forint árfolyamának gyengülése kedvezően érintett, a profitok növelésére fordították a többletbevételeiket, miközben a munkavállalói jövedelmek emelkedése átlagos mértékű volt – magyarázta a szakértő.

Mi lett volna, ha…?

Az elemző rávilágított: az Eurostat által publikált adatok segítségével kiszámítható, hogy milyen ütemben nőttek volna a belföldön megtermelt áruk és szolgáltatások árai, ha a profitok a munkavállalói jövedelmekkel megegyező mértékben emelkedtek volna 2022 során. Fontos kiemelni, hogy itt nem a fogyasztóiár-index emelkedéséről van szó, hanem a GDP-deflátoréról, amely a belföldön megtermelt termékek és szolgáltatások árváltozását méri. A kettő között jelentős eltérés van, de nem függetlenek egymástól, így a trendeket jól mutatja a deflátor is.

– Eredményeink szerint az Európai Unió egészében 2022-ben a GDP-deflátor egy százalékponttal lett volna alacsonyabb, ha a profitok a munkavállalói jövedelmekkel azonos ütemben nőnek, amely a teljes áremelkedés 19,9 százalékát jelentette. Magyarországon az áremelkedést a béreknél gyorsabb profitkiáramlás 3,4 százalékponttal hajtotta fel, annak súlya így 20,3 százalék volt – ismertette Molnár Dániel.

Kitekintés a visegrádiakra

Hazánkhoz hasonló kép adódik a többi visegrádi ország esetén is: Csehországban a profithúzta infláció 1,9, Lengyelországban 4,1, míg Szlovákiában 1,3 százalékpontért volt felelős a folyamatok alakulásáért, ennélfogva súlya a teljes áremelkedésen belül rendre 22,6, 36,3, illetve 16,7 százalékot tett ki. A profitok béreknél gyorsabb növekedésének tavaly Írországban, Romániában és Görögországban volt a legnagyobb szerepe 6,2, 5,9, illetve 5,2 százalékponttal. Írország esetében ebben a multinacionális cégek nemzetközi adóoptimalizációja játszott jelentős szerepet. Görögország esetében az uniós tagországok közötti legalacsonyabb bérkiáramlást kell megemlíteni, de Románia esetében is azt láthatjuk, hogy a profitok a magyarországihoz hasonló ütemben nőttek, miközben a munkavállalói jövedelmek növekedési üteme több mint négy százalékponttal alacsonyabb szinten alakult.

 

A Makronóm Intézet szakértője szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogyan alakul jelenleg a profithúzta infláció jelensége. A jelentős negyedéves ingadozás kiszűréséhez a jövedelmek keletkezését négy negyedéves átlagokkal célszerű vizsgálni, így a legfrissebb adatok a 2022 harmadik és 2023 második negyedéve közötti időszakra állnak rendelkezésre. A számok alapján a kelet-közép-európai régióban növekedtek leggyorsabb ütemben a működési eredmények és vegyes jövedelmek, a lista élén szereplő nyolc ország is ebbe a régióba tartozik. A profitok leggyorsabban hazánkban emelkedtek, 24,1 százalékkal a munkavállalói jövedelmek 15,7 százalékos emelkedése mellett.

Az elemző szerint a kedvezőtlen régiós helyzetet magyarázhatja, hogy ezekben az országokban a piacgazdaság még viszonylag éretlen. Emiatt a vállalatok közötti verseny kevésbé erős, nagyobb terük van a cégeknek az árak emelésére.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy csupán öt uniós ország volt, ahol a munkavállalói jövedelmek a profitoknál gyorsabb ütemben emelkedtek, amelyek közül Észtország és Lettország adatai lehetnek meglepőek, tekintve, hogy kilógnak a régiós sorból. A két országban 2021-ben és 2022-ben a profitráta még érdemben emelkedett, azonban az idei évben már megkezdődött a visszarendeződés. Az első félévet tekintve Észtországban a működési eredmény és vegyes jövedelmek már csak 2,6 százalékkal növekedtek, Lettországban pedig csökkentek, 1,6 százalékkal, miközben a munkavállalói jövedelmek továbbra is tíz százalék feletti bővülést mutattak. Nem ennyire nagymértékben, de a litván, a lengyel, valamint a szlovén adatok is azt mutatják, hogy az idei első félévben a megtermelt többletjövedelemből már a munkavállalók részesülnek nagyobb arányban.

 

Egyértelmű kapcsolat a profit és az infláció között

Az adatok tehát egyértelműen azt mutatják, hogy amíg a munkavállalók körében a bérük vásárlóerejének csökkenésében csapódtak le az emelkedő árak, addig a tőketulajdonosok esetében a profitráták emelkedését vonták maguk után.

– A profitráta növekedésében szerepe lehetett annak, hogy a vállalatok nem visszatekintve – a költségek vagy a kereslet tapasztalt növekedése alapján – határozták meg áraikat, hanem előretekintve. Azaz: a nagyfokú bizonytalanság időszakában a cégek a kedvezőtlen várakozásokat figyelembe véve (például tartósan magas energiaárszint) áraztak, és amikor a gazdasági helyzet a vártnál kedvezőbben alakult, a többletbevételt a profitok növelésére fordították. Emiatt pedig egyértelmű a kapcsolat a profitok és az infláció alakulása között – zárta elemzését Molnár Dániel.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)