Stratégiai kérdésnek nevezte a Budapest Airport visszavásárlását Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán. A repülőtér kiemelkedő stratégiai jelentőségéről nem egy alkalommal szólt több miniszter is. A gazdaságfejlesztési tárca éppen a minap adott ki egy közleményt, amelyben „súlyos történelmi hibaként” emlékeztetett a stratégiai létesítményt üzemeltető cég privatizációjára. Mindezek apropóján érdemes áttekinteni, hogy mit nevezhetünk valóban stratégiailag fontosnak vagy akár stratégiai ágazatnak. Cikkünkben most két területről írunk, a többiről pedig a pénteki lapszámunkban olvashatnak.
Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója egy nemrégiben közölt elemzésében a következőkre hívta fel a figyelmet: „A szakirodalomban stratégiai ágazatoknak nevezik azokat a szektorokat, amelyek létfontosságúak az adott ország gazdasági, illetve társadalmi fejlődése, kilátásai szempontjából”. Államonként eltérhet, hogy melyik szektor számít stratégiai fontosságúnak, alkalmazkodva az érintett ország adottságaihoz, sajátosságaihoz, akárcsak a kormányok által meghatározott stratégiai fejlesztési irányokhoz. A szakértő jelezte azt is, miszerint léteznek országok, ahol stratégiainak minősülnek olyan ágazatok, mint az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, az idegenforgalom, a pénzügyi szektor vagy a kutatás-fejlesztés, de van kettő, amely tulajdonképpen mindenhol annak minősül. Ezek az energia- és a közlekedési ágazat.
Az utóbbinál maradva megállapítható, hogy a repülőtér a közlekedési infrastruktúra talán legkomplexebb eleme. Szakáli István Loránd emlékeztetett:
más országokkal ellentétben, földrajzi és történelmi determinációk miatt Magyarországon a polgári légiközlekedési ágazat fejlődése úgy alakult, hogy csupán egy igazán jelentős, azt kiszolgáló infrastrukturális elem épült ki. Ez pedig a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.
Hazánkban összesen öt nemzetközi minősítéssel rendelkező reptér működik, ám az utasforgalom több mint 98 százalékát, míg a cargoforgalom csaknem teljes egészét a fővárosi létesítmény biztosítja. Belföldi piacon tulajdonképpen monopolhelyzetben van, legközelebbi versenytársa a Bécsi Nemzetközi Repülőtér. Éppen ezért a repteret üzemeltető Budapest Airport nemzetstratégiai és -gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű cég, az általa működtett repülőtér pedig kritikus infrastrukturális elem, amely Magyarország külvilággal való összeköttetését biztosítja.
