Nyilvánvaló, hogy mi a baja Brüsszelnek a rezsicsökkentéssel

Változatos indokokkal, de az Európai Bizottság rendre támadást indít a rezsitámogatási intézkedések ellen. Nincs ez másként most sem, Magyarországnak nem először kell kiállnia a családok védelme, így a rezsicsökkentés érdekében is.

Rezsi csökkentés 20220106 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Nem új keletű, hogy Brüsszel kifejezetten károsnak tartja a rezsicsökkentést támogató intézkedéseket, ám az elmúlt időszakban ismét felerősödtek az ezen lépéseket támadó hangok. Ezúttal nem csak Magyarország került célkeresztbe. Az Európai Bizottság a minap ismertette őszi jelentését. Ebben a többi között rögzítik, hogy „összehangolt, prudens költségvetési politikát kell elfogadniuk az eurózóna tagállamainak, és le kell építeniük az energiatámogatási intézkedéseket az államháztartás fenntarthatóságának javítása és az inflációs nyomás fokozásának elkerülése érdekében”. Májusban, a tavaszi jelentésében szintén szorgalmazta a brüsszeli testület, hogy az uniós tagállamok 2023 végéig szüntessék meg az energiatámogatási intézkedéseket. Az érintettek egyike Magyarország, ahol 2013 óta működik a hatósági árszabályozás.

A fentiek értelmében Brüsszel most azért számoltatná fel az energiatámogatási intézkedéseket, hogy azok ne terheljék a tagállami költségvetéseket. A májusi jelentésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor úgy reagált, hogy „Magyarország egyedülálló ország, ahol az előző három választási évben a kormány képes volt a hiány csökkentésére. Tehát nem lehet azzal vádolni bennünket, hogy ezt ne tartottuk volna mindig szem előtt, még nehéz, válságos időkben is.” Ehhez hozzátette: „ennek ellenére nem mindegy, hogy miként érik el ezt a célt, és ebből a szempontból az Európai Bizottság javaslatát elutasítják. A rezsicsökkentés vívmányait az ismert szabályok között megőrzik”. Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós tárcavezetők szeptemberi tanácskozása előtt ugyanerre hívta fel a figyelmet. Sőt kifogásolta, hogy az Európai Bizottság még erőteljesebben szólna bele a tagállamok költségvetési politikájába, tovább növelné a jogköreit.

A magyar rezsicsökkentés nem illeszkedik Brüsszel liberalizációs szándékaihoz (Fotó: Getty Images)

 – Magyar részről elutasítjuk az olyan javaslatokat, amelyek a nemzetállamok szuverenitását csorbítanák, nem értünk egyet az Európai Bizottság jogköreinek túlzott bővítésével – tette nyilvánvalóvá Varga Mihály. A magyar pénzügyminiszter is elmondta, hogy a költségvetési hiány csökkentése fontos, ebben nincs vita. A megvalósítás módjában azonban nincs egyetértés. 

Gazdasági kormányzás keretében Brüsszel maga akarja megszabni, hogy a tagállamok milyen megoldásokkal mérsékeljék a költségvetési hiányt, ez pedig elfogadhatatlan. Varga Mihály szerint ez az eljárás arra a helyzetre hasonlít, amikor 2009-ben, a baloldali kormányzás idején megszorításokat írtak elő Magyarországnak.

– Az egyes tagországok költségvetését nemzeti érdekek mentén, a nemzeti kormányoknak kell meghatározni, nem pedig brüsszeli bürokratáknak és a velük kötött alkuknak. A magyar kormány egyetért a fegyelmezett gazdálkodással, de a megszorításokat elutasítja, a jövő évi költségvetést is ennek megfelelve készítette el – emelte ki.

A rezsicsökkentést azzal sem lehet megalapozottan támadni, hogy annak fenntartását az árak már nem indokolják. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy 2023 első fél évében a lakossági gázárak az Európai Unióban átlagosan 53, míg az áramárak 14 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Önmagáért beszél Hollandia esete, ahol a villamosenergia-díjak mintegy ezer százalékkal emelkedtek azt követően, hogy kivezették a támogatásokat. Sőt a Századvég kutatása rámutatott arra is, hogy az európai polgárok 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. Ráadásul 23 százalékával az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni a közüzemi díjait.

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a magyar rezsitámogatási rendszert kezdetektől fogva támadások érték nemzetközi és hazai oldalról is. Lapunk egy korábbi cikkében már visszaidézte, hogy 2002 és 2010 között az ország balliberális vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. 

Ezzel belesimultunk a liberalizációs törekvésekbe, az Európai Bizottság ugyanis egy közös energiapiac felépítésén dolgozik. Ehhez egységes szabályozás szükséges, amelyet az unió a piacra bízna. Amikor 2008-ban Magyarország feladta a hatósági árszabályozást, folyamatosan emelkedett az energia ára. 

A multinacionális energiacégek gond nélkül éltek vissza az erőfölényükkel. Ennek az lett a következménye, hogy vásárlóerő-paritáson Magyarországon lett a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. Ennek a folyamatnak vetett véget 2010 után az Orbán-kormány. Az év nyarán bevezette az ármoratóriumot, amely maximalizálta az energiáért elkérhető díj mértékét. Ezt követően visszaállította a hatósági árszabályozást, amely 2013 és 2014 között lépcsőzetesen faragta le az energiaárakat. Mindezek tetejében az állam visszavásárolta az energiaágazat vállalatait. Ezek eredményeként az unióban hazánkban csökkentek legnagyobb mértékben az energiaszegénységi mutatók. A lakossági energia jelenleg is Magyarországon a legolcsóbb a tagállamok sorában.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)