Nyilvánvaló, hogy mi a baja Brüsszelnek a rezsicsökkentéssel

Változatos indokokkal, de az Európai Bizottság rendre támadást indít a rezsitámogatási intézkedések ellen. Nincs ez másként most sem, Magyarországnak nem először kell kiállnia a családok védelme, így a rezsicsökkentés érdekében is.

Rezsi csökkentés 20220106 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A rezsicsökkentést azzal sem lehet megalapozottan támadni, hogy annak fenntartását az árak már nem indokolják. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy 2023 első fél évében a lakossági gázárak az Európai Unióban átlagosan 53, míg az áramárak 14 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Önmagáért beszél Hollandia esete, ahol a villamosenergia-díjak mintegy ezer százalékkal emelkedtek azt követően, hogy kivezették a támogatásokat. Sőt a Századvég kutatása rámutatott arra is, hogy az európai polgárok 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. Ráadásul 23 százalékával az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni a közüzemi díjait.

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a magyar rezsitámogatási rendszert kezdetektől fogva támadások érték nemzetközi és hazai oldalról is. Lapunk egy korábbi cikkében már visszaidézte, hogy 2002 és 2010 között az ország balliberális vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. 

Ezzel belesimultunk a liberalizációs törekvésekbe, az Európai Bizottság ugyanis egy közös energiapiac felépítésén dolgozik. Ehhez egységes szabályozás szükséges, amelyet az unió a piacra bízna. Amikor 2008-ban Magyarország feladta a hatósági árszabályozást, folyamatosan emelkedett az energia ára. 

A multinacionális energiacégek gond nélkül éltek vissza az erőfölényükkel. Ennek az lett a következménye, hogy vásárlóerő-paritáson Magyarországon lett a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. Ennek a folyamatnak vetett véget 2010 után az Orbán-kormány. Az év nyarán bevezette az ármoratóriumot, amely maximalizálta az energiáért elkérhető díj mértékét. Ezt követően visszaállította a hatósági árszabályozást, amely 2013 és 2014 között lépcsőzetesen faragta le az energiaárakat. Mindezek tetejében az állam visszavásárolta az energiaágazat vállalatait. Ezek eredményeként az unióban hazánkban csökkentek legnagyobb mértékben az energiaszegénységi mutatók. A lakossági energia jelenleg is Magyarországon a legolcsóbb a tagállamok sorában.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)