Enyhe visszaesést követően jövőre a gazdaság bővülése várható

A 2024-es költségvetési törvény módosítására lehet számítani a Századvég Konjunktúrakutató szerint.

A következő időszakban számos tényező befolyásolhatja Magyarország gazdasági teljesítményét. A külpiaci helyzetet tekintve az eurózóna lassú növekedését prognosztizáljuk, ami visszafogott mértékben támogathatja a magyar exportteljesítményt. Az idei év során látott dezinflációs folyamat fennmaradása várható, ami főleg 2024-től támogathatja a fogyasztás bővülését. Lefelé mutató kockázatot jelent az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság – ismertette a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése.

Az elemzés emlékeztetett: év elején tetőzött az infláció, így a pénzromlási ütem folyamatos mérséklődését tapasztalhattuk a korábbi hónapokban, és már októberben tíz százalék alá csökkent a mutató. Számításaik szerint 2023-ban 17,7 2024-ben 5,9, 2025-ben pedig 3,7 százalék lehet a pénzromlás átlagos üteme. A Századvég jelezte azt is, hogy idén a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatláb mérséklése mellett kötelezte el magát: 2023 szeptemberében a mutató elérte az alapkamat szintjét, amelyet azóta több lépésben csökkentett a jegybank. A következő években a monetáris politikában fokozatos lazítás várható, az infláció pedig 2025-ben térhet vissza a jegybanki célsávba.

Az idei évre a korábbi várakozásál nagyobb, 0,7 százalékos gazdasági visszaeséssel kalkulál a Századvég. Ennek a legfőbb oka a belső kereslet csökkenése: 2023 harmadik negyedévében a fogyasztás 2,1, a beruházás 15,6 százalékkal esett vissza.

Így összességében a 2023-as évben a fogyasztás kettő, a beruházás 12,1 százalékkal csökkenhet. A fogyasztás bővülése lassan mehet végbe, 2024 elejétől fokozatosan emelkedhet. Számításaik alapján a fogyasztás 2024-ben 2,6, míg 2025-ben kettő százalékkal bővülhet. A beruházásokkal kapcsolatban gyorsabb javulásra számítanak 2024 második negyedévétől. Várakozásaik szerint 2024-ben a beruházás 8,1, 2025-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet. A kormányzati kiadások idén visszafogottabban, kettő százalék körül alakulhatnak, majd ezt követően 2024-ben 2,6, 2025-ben pedig 2,5 százalékkal növekedhetnek.

A Századvég szerint a nettó export visszafoghatja a gazdasági bővülést. Ebben az évben 0,5 százalékkal emelkedhet a kivitel éves alapon, míg az import 3,9 százalékkal csökkenhet. A következő években az export és az import emelkedése is várható. A kivitel – a lassan záródó európai uniós kibocsátási rés miatt – 2024-ben 2,8, 2025-ben pedig 7,4 százalékkal növekedhet. Emellett az import teljesítmény 4,5 és 6,7 százalékkal nőhet a következő két évben. Összességében a nettó export várhatóan csak 2025-ben lesz pozitív.

Az elemzés szerint a hazai munkaerőpiac is átalakulóban van. Az elmúlt évben nemcsak a foglalkoztatás bővült, hanem a munkanélküliség is enyhén (0,3 százalékponttal) nőtt, 2023-ban előrejelzés szerint 3,9 százalék lesz a munkanélküliségi ráta. Az idei évben megemelkedtek a háztartások terhei, ami mögött főképp az általános árszínvonal növekedése áll. Ez a folyamat arra sarkall több korábban inaktív háztartást, hogy ismét belépjenek a munkaerőpiacra. Az idei év trendje szerint a belépők közel fele rövid időn belül munkába tud állni, míg másik felük lassabban talál munkát. Az idei évben megfigyelt változások várhatóan a jövő évben is kitartanak. Folytatódik a foglalkoztatás és a munkanélküliség emelkedése is, a Századvég becslése szerint utóbbi eléri majd a 4,2 százalékot. Ezt követően 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta négy százalékra.

Az idei költségvetésben szereplő bevételi és kiadási előirányzatok és a várható éves teljesülésük vizsgálata után a konjunktúrakutató előrejelzése a módosított 5,2 százalékos GDP-arányos deficitnél 0,2 százalékponttal magasabb, 5,4 százalékos hiányt prognosztizál az év végére. A pénzforgalmi hiány várakozásaik szerint kedvezőbben alakul, és 5,1 százalék lesz. Az elemzés szerint év végére a GDP-arányos bruttó államadósság 71,7 százalékra csökken.

A Századvég jelezte azt is, hogy a 2024-es költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalékos hiánycél, a költségvetési törvény részletes célszámainak tervektől történt jelentős eltérése miatt mostanra meghaladottá vált, különös tekintettel az áfabevételek, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok ez évi alakulására, valamint az uniós programokkal kapcsolatos legfrissebb fejleményekre. 

A 2024-es hiány a költségvetési tervek felülvizsgálata nélkül az előrejelzés szerint elérné a GDP négy százalékát, ezért a 2024-es költségvetési törvény módosítására lehet számítani.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)