A nagy kérdés: visszatér-e a gazdasági aranykor?

Az elmúlt időszak nehézségei után már láthatók biztató jelek a magyar gazdaságban. A lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint a kérdés az, hogy a megindult növekedés mennyire lesz tartós. Ahogy az sem mindegy, hogy a költségvetés egyensúlyát milyen ütemben lehet helyreállítani.

Esztergom, 2022. október 20. Napfénytető szerelése az összeszerelő üzemben az esztergomi Suzuki-gyárban 2022. október 19-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A szakértő ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a növekedés terén már láthatók az első biztató jelek: a harmadik negyedévben kikerültünk a technikai recesszióból, és negyedéves alapon 0,9 százalékos növekedést sikerült elérni. Éves szinten azonban a visszaesés elkerüléséhez ez várhatóan kevés lesz. 

A kérdés az, hogy ez a megindult bővülés mennyire lesz tartós, valamint hogy a költségvetés egyensúlyát milyen ütemben lehet visszaszerezni.

– A hiány lefaragásához szükséges a növekedés beindulása, a kiadási oldalon a növekményt okozó tényezők (megemelkedett kamatok, energiaárak) kedvezőbbé válása, illetve a költségvetési fegyelem fenntartása. Ebből is látható, hogy ez hosszabb folyamat, a korábban megszokott két százalék körüli hiány elérése nem idén és nem jövőre várható. Ugyanakkor a hiány csökkentését elősegítheti az a minapi bejelentés, hogy a Pénzügyminisztérium vétójogot kap a költségvetést érintő döntéseknél. Érdemes arra is figyelni, hogy az áfabevételek várttól elmaradó szintje utalhat a gazdaság feketedésére, azaz ismét előkerül a fehérítés feladata is – magyarázta a közgazdász.

Az elmúlt évek válságai olyan gazdasági felzárkózási pályát akasztottak meg, amelyre kevés példa akadt

Regős Gábor szerint a dinamikus felzárkózás szempontjából sem mindegy, hogy milyen növekedési pályára állunk, mennyi lesz a potenciális növekedésünk. Ez kettő és négy százalék között bárhol lehet. Vannak olyan tényezők, amelyek rövid távon gátolják a gazdaság bővülését, ide tartozik a magas infláció, a magas kamatkörnyezet, valamint az uniós források visszatartása. Mindezek mellett továbbra is érezhetők a háború és szankciók hatásai a bizonytalan világgazdasági környezettel együtt. 

A szakértő bízik benne, hogy ezek hamarosan megoldódnak, itt több esetben már látunk is kedvező elmozdulást – például az inflációnál vagy a kamatoknál.

– A hosszabb távú növekedésnél azonban kérdés, hogy mennyire tud a magyar gazdaság átállni magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre vagy mennyire ragad meg mostani fejlettségi szintjén. A magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való átállás egyaránt segítheti az export bővülését, illetve a magasabb béreken keresztül a fogyasztás növekedését – tette hozzá végül a közgazdász. 

Borítókép: A magasabb hozzáadott érték kulcsszerepet kaphat (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)