Egyre több területen áll talpra a magyar gazdaság, ám összességében még nem tartunk ott, ahol a koronavírus-járvány előtt jártunk. Azt megelőzően éveken keresztül tartott a növekedés aranykora, amely olyan pénzügyi egyensúllyal társult, amelyre az elmúlt száz évben nem volt példa. Ezt törte meg a járvány, majd a kilábalást visszavetette a háború. Most az a cél, hogy jövőre ismét nagyobb lendületet vegyen a gazdaság teljesítménye, valamint tovább csökkenjen a költségvetés hiánya és az államadósság. Lapunk szakértőt kérdezett arról, hogy mikor térhetünk vissza a felívelő pályára.
– Látható, hogy a koronavírus-válság után az energiaválság, továbbá a háború és a szankciók miatt szenved a magyar gazdaság. Ez látszik a költségvetésben (megnövekedett kamat- és rezsikiadások nyomán elszállt hiány) és a lefulladt növekedésben is. Ami a fenti tényezők közül nem vagy alig érintett, az a munkaerőpiac. Legalábbis első ránézésre. A foglalkoztatás rekordmagasságokban van, a munkanélküliségi ráta alacsony (bár korábbi mélypontjánál némileg magasabb). Ugyanakkor a válságok nyomán kevesebb munkahely jön létre, és néhány el is tűnik, tehát a munkaerőpiac feszessége csökken. Ezen munkahelyekről a munkaerőhiány miatt jellemzően el tudnak menni máshova dolgozni, illetve a munkaadók is kétszer meggondolják, hogy elküldjenek-e valakit, hiszen később nem biztos, hogy találnak mást a helyére – ismertette Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
