Kázmér 2024. március 4.
logo
Mitől unortodox, ha a munkaerőpiaci részvételt ösztönzi az állam és beszedi az adókat?

Lehetetlenre vállalkozott az Orbán-kormány

Kiss Gergely
2023.12.08. 05:12
Lehetetlenre vállalkozott az Orbán-kormány

Amit a liberális tankönyvek lehetetlennek tartanak, azt a kormány 2010 után sikeresen megcsinálta. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel utalt a 2010 után végbement gazdasági eredményekre. Szakértővel elemeztük a fordulat lépéseit.

– A kormány csupa lehetetlen dologra vállalkozott 2010-ben, mégis sikerrel járt – a többi között erre hívta fel a figyelmet Orbán Viktor a minap a vállalkozók napján. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 2010 után a bevezetett intézkedések eredményeként úgy nőtt a gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatottak száma, hogy közben csökkent az adóék és az államadósság, valamint létrejött az  az egyensúly az államháztartásban. Megjegyezte: ezekről minden liberális tankönyv azt mondja, hogy csak külön-külön lehetségesek, egyszerre mindezt nem lehet megcsinálni. Az Orbán-kormány azonban rácáfolt erre. Lapunk egy szakértőt kért meg arra, hogy „lebbentse fel a fátylat a siker titkáról”.

– Ha kormányzati eszközökkel kívánjuk a gazdaságot és a foglalkoztatást bővíteni, akkor ahhoz pénz kell. Ha pénzt szeretnénk előteremteni, akkor vagy a költségvetési hiányt kell elengedni vagy pedig az adókat kell emelni – mondta kérdésünkre Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza jelezte: a költségvetési deficit és az adók csökkentése ritkán jár kéz a kézben. Hiszen a közterhek visszanyesése negatívan hat a bevételekre. Léteznek azonban a fenti szempontok között olyanok is, amelyek nem ellentétesek egymással. – Az adók mérséklése például versenyképesebbé teszi a gazdaságot, így növeli annak teljesítményét, valamint bővíti a foglalkoztatást. Továbbá nemcsak az adók emelésével lehet növelni a bevételeket, hanem a feketegazdaság visszaszorításával is – magyarázta a szakértő. Mindezek tükrében érdemes visszatekinteni arra, hogy honnan indultunk 2010-ben.

Regős Gábor emlékeztetett arra, hogy 2010-ben nagyon alacsony foglalkoztatás jellemezte hazánkat, az uniós országok között sereghajtók voltunk. Ráadásul akkor még nem heverte ki a magyar gazdaság a 2008-as pénzügyi válságot sem. A gazdaság teljesítménye ugyanis nem érte el a krízist megelőző szintjét. Mindezek mellett 2010-ben az jellemezte az adórendszert, hogy viszonylag sokan fizettek viszonylag sok adót. A magas marginális adókulcs miatt a munkajövedelmek esetében is magas volt az adófizetés elkerülése, plusz az áfabevételek jelentős részét sem sikerült behajtani. Az Európai Bizottság által becsült, be nem fizetett áfa aránya 22,3 százalék volt, míg 2021-re ez az arány 4,4 százalékra csökkent. 

A kiindulás tehát egy alacsony növekedés volt, alacsony foglalkoztatással, magas munkát terhelő adókkal, illetve magas adóelkerüléssel.

– Az adófizetés elkerülése és az alacsony foglalkoztatás problémája csak részben érkezett a makrogazdaság irányából, azok kezeléséhez nem lett volna elegendő csupán az adókulcsok módosítása. A munkaerőpiacon nem lett volna elég az, hogy a munkahelyek számát emelik, azaz beruházásokat ösztönöznek (természetesen erre is szükség volt), de a kínálatot is erősíteni kellett. El kellett érni, hogy az inaktívak aránya csökkenjen, és minél nagyobb részük megjelenjen a munkaerőpiacon. Ebben nagy szerepe volt azon eszközök kivezetésének, amelyek korábban eltántorítottak a munkától – mint például a segélyek könnyű elérhetősége, a segély és a bér közötti alacsony különbség, de ide tartoztak a korai nyugdíjazások is – ismertette a közgazdász. 

Regős Gábor szerint a második szempont az adórendszer átalakítása volt. Ez a munkát terhelő adók mérséklését és a fogyasztást terhelő adók emelését jelentette. Ezzel több változást lehetett elérni, így az előbbi ösztönözte a fehér, azaz a legális foglalkoztatást is. Az utóbbinak ugyan önmagában „feketítő hatása van”, de ezt különböző egyéb intézkedésekkel (például az online pénztárgépek bevezetésével) sikerült kivédeni. Így végső soron az áfarés a magasabb adókulcs ellenére is csökkent. Nem is beszélve arról, hogy a munkaerőköltség mérséklése a versenyképesség javításán keresztül is pozitív hozadékkal járt a gazdaság növekedésére. 

Tanulság tehát, hogy az adókat nem volt elég kivetni, azokat be is kellett szedni.

A szakértő a költségvetési egyensúly javítása szempontjából a harmadik fontos tényezőnek a különadók kivetését nevezte. Ezek sokkal kisebb arányban terhelték a lakosságot (ha a cégek valamennyire áthárították), mint ha az elvont összegek még nagyobb áfakulcs vagy magasabb jövedelmet terhelő adóból származtak volna. Ebből lett pénze a költségvetésnek.

– Összességében mondhatjuk, hogy ezek az intézkedések unortodoxak voltak, bár adódik a kérdés: mi az unortodox abban, ha a magasabb munkaerőpiaci részvételt ösztönzi a kormányzat és beszedi a kivetett adókat? – tette hozzá Regős Gábor.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.