Regős Gábor emlékeztetett arra, hogy 2010-ben nagyon alacsony foglalkoztatás jellemezte hazánkat, az uniós országok között sereghajtók voltunk. Ráadásul akkor még nem heverte ki a magyar gazdaság a 2008-as pénzügyi válságot sem. A gazdaság teljesítménye ugyanis nem érte el a krízist megelőző szintjét. Mindezek mellett 2010-ben az jellemezte az adórendszert, hogy viszonylag sokan fizettek viszonylag sok adót. A magas marginális adókulcs miatt a munkajövedelmek esetében is magas volt az adófizetés elkerülése, plusz az áfabevételek jelentős részét sem sikerült behajtani. Az Európai Bizottság által becsült, be nem fizetett áfa aránya 22,3 százalék volt, míg 2021-re ez az arány 4,4 százalékra csökkent.
A kiindulás tehát egy alacsony növekedés volt, alacsony foglalkoztatással, magas munkát terhelő adókkal, illetve magas adóelkerüléssel.
– Az adófizetés elkerülése és az alacsony foglalkoztatás problémája csak részben érkezett a makrogazdaság irányából, azok kezeléséhez nem lett volna elegendő csupán az adókulcsok módosítása. A munkaerőpiacon nem lett volna elég az, hogy a munkahelyek számát emelik, azaz beruházásokat ösztönöznek (természetesen erre is szükség volt), de a kínálatot is erősíteni kellett. El kellett érni, hogy az inaktívak aránya csökkenjen, és minél nagyobb részük megjelenjen a munkaerőpiacon. Ebben nagy szerepe volt azon eszközök kivezetésének, amelyek korábban eltántorítottak a munkától – mint például a segélyek könnyű elérhetősége, a segély és a bér közötti alacsony különbség, de ide tartoztak a korai nyugdíjazások is – ismertette a közgazdász.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!