A koronavírus lezárt egy aranykort

– Abban bízunk, hogy a kormányzati intézkedések betartásával a gazdaság néhány hónapon belül túljuthat a kritikus időszakon. Ilyen helyzetben elengedhetetlen egy átfogó, összehangolt gazdasági csomag, amelyben a magyar bankok a moratóriummal már jelentős szerepet vállaltak – mondta a Magyar Nemzetnek Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke. Az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt a gazdaság erős és gyenge pontjairól is, valamint a válság már látható tanulságairól.

„A bankrendszer tőkeerős, a portfólió minősége sosem volt ennyire jó” Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon

– Milyen állapotban érte a világjárvány a magyar gazdaságot?

– A válságok alapvető tulajdonsága, hogy nem lehet rájuk felkészülni, különösen nem egy olyanra, amilyenben most vagyunk. Ez a krízis elsősorban nem gazdasági jellegű, hanem egy egészségügyi válság, amelynek jelentős részben ma még be nem látható gazdasági kihatásai is lesznek. Magyarország viszont ma sokkal kevésbé kitett egy gazdasági-finanszírozási problémának, mint 2008-ban volt. Hét éve folyamatosan növekszik a gazdaság, tavaly öt százalék felett volt a bővülési ütem, az államháztartás hiánya a GDP két százaléka volt, az államadósság alig haladta meg a 66 százalékot, a fizetési mérleg hiánya – az utóbbi időszak romlása ellenére is – hosszú távon is fenntartható szinten van.

– Gyenge pontokat is lát?

– A válság rámutat a magyar gazdaság sérülékenységére is, amire korábban nem is gondoltunk: például hogy mennyire függünk más országoktól orvosi eszközök gyártásában, illetve hogy a nemzeti össztermék egy jelentős része az autóiparhoz köthető, amelyet a mobilitás korlátozása napok alatt lebénít. Ebből a szempontból a turisztika fejlesztésére alapozó gazdasági stratégiát is újra kell gondolni. Ám meglepően jól alkalmazkodott a gazdaság a válsághelyzethez: az értekezletek helyét átvették a konferencia- és videótelefonok, az otthoni munkavégzés általános lett, a személyes ügyintézést a digitális csatornák robbanásszerű használata váltotta fel.

– Egy korszak véget ért?

– A koronavírus-járvány miatt egy növekedési korszak, egy aranykor zárult le. Hosszabb távon azonban így is az Euró­pai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedésre számítunk Magyarországon, és remélem, ezt a trendet folytatni tudjuk a járvány után is.

– Mekkora veszteségek várhatók?

– Vannak olyan ágazatok, amelyek válságállóbbak lehetnek a többinél. Biztosan nyertese lesz a krízisnek az informatikai és telekommunikációs szektor, amely megmutathatta értékeit ebben az időszakban. Ahogyan a mezőgazdaságban sem számítunk tartós visszaesésre, ha sikerül fenntartani a termelési képességet, megőrizni a munkaerőt, a szállítási kapacitásokat, és nem sérülnek a terméklánc egyes elemei. Más a helyzet a vendéglátással, a turizmussal, a szolgáltatásokkal és – akár – az irodapiaccal vagy az építőiparral is. Szinte biztosan nem térünk vissza abba a világba, ahonnan elindultunk március elején: valóban szükség lesz ennyi irodára, vagy az emberek ezentúl inkább otthonról dolgoznak majd? A válság után újra megugrik az utazási kedv, vagy csak lassan épül vissza a turisztikai kereslet? Teljesen rászokunk az új kommunikációs csatornákra vagy még mindig olyan fontos lesz a személyes találkozó?

– Milyen állapotban érte a veszélyhelyzet a magyar bankrendszert?

– A bankrendszer stabilan működik, magas a tőkeellátottsága, a szektor teljes szavatolótőkéje tavaly majdnem elérte az 5000 milliárd forintot, a tőkemegfelelési mutató 15 százalék közelébe emelkedett a múlt év utolsó negyedére. A pénzintézetek az elsők között vállaltak kulcsfontosságú szerepet a veszélyhelyzet gazdasági kezelésében, és biztosan hasonló szerepet fognak játszani az újraindításban is. Nem csak azzal, hogy áthidalják a moratórium időszakát, vagy ahogy csak lehet, igyekeznek biztosítani a hitelezés fenntartását is. Nyitva tartjuk a fiókjainkat, igyekszünk biztosítani a normális ügyintézés feltételeit. A járvány korábbi szakaszában, a tartós élelmiszerek felvásárlása idején például a készpénzfelvétel a korábbi háromszorosára ugrott, a bankok azonban ezt a helyzetet is zökkenőmentesen tudták kezelni.

– Mi a véleménye a hiteltörlesztési moratóriumról?

– Maga az intézkedés és annak áttételes hatásai is jelentősek. A moratórium segít megőrizni az ügyfelek fizetőképességét, míg a bankszektornak a Magyar Nemzeti Bank nyújt extra likviditást. Az intézkedés hatására a hitelintézetek az idén esedékes mintegy 450 milliárd forint kamatbevételt csak a 2021-ben kezdődő időszakban szedik be, ami a moratóriumot választó ügyfelek számától függően több tíz milliárd forint veszteséget jelent majd a szektornak csak a kamatok átütemezése és szétterítése miatt. A morató­rium túlmutat a válságkezelésen, és várhatóan már az újraindítás időszakába is belenyúlik. A költségei, a szervezési feladatok és a folytonos üzletmenet biztosításának kihívásai mellett a következő hónapokban várhatóan felmerülő tartalékképzési és egyéb közvetett terhekkel is kalkulálni kell.

„A bankrendszer tőkeerős, a portfólió minősége sosem volt ennyire jó”
Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon

– Mekkora kockázatot jelent a lakosság eladósodásának mértéke?

– A lakossági hitelállomány a ­2008-as szinthez képest jelentősen alacsonyabb, kizárólag forintalapú, nagyobb mértékben változatlan kamatozású és sokkal kisebb mértékben spekulatív, vagyis kevesebb a szabad felhasználású jelzáloghitel. Az állomány az MNB adatai szerint most a GDP 18 százaléka, míg 2008–2009-ben ez a mutató 30 százalék körül volt. Csehországban a háztartások eladósodottsága a GDP 30 százaléka, Lengyelországban 34, Szlovákiá­ban 40, Ausztriában 41 százalék. Az ügyfelek sokkal visszafogottabbak voltak az utóbbi években, mint a 2008-as válságot megelőző időszakban. A mai hitelek már egészen mások, mint a tíz évvel ezelőttiek. Nem devizában denomináltak, hanem fix kamatozásúak, amelyek megfelelnek az MNB fogyasztóbarát, prudens hitelezéssel kapcsolatos elvárásainak. Az adósságfékszabályok bevezetése jó döntés volt, azokat nem szabad fellazítani.

– Milyen intézkedésekre lehet még szükség?

– Egy szinkronizált, jelentős, összgazdaságot érintő pénzügyi csomagra van szükség, amely nemcsak az égető napi problémákat oldja meg, hanem középtávon is támogatja a gazdaságot annak érdekében, hogy ez egy V alakú, ne pedig U vagy L alakú kilábalást jelentsen. Ehhez elengedhetetlen a kormány és az MNB koordinált erőfeszítése, amelyben a bankszektor is jelentős szerepet vállal. Egyelőre nincsenek összesített számok, de a saját tapasztalataimat elmondhatom: az Ersténél 30-40 százalékkal csökkent a jelzáloghitelek és a babaváró hitelek folyósítása az elmúlt időszakban az első negyedév legjobb időszakához képest, ám azért még mindig jókora volument sikerül kihelyeznünk. Több ország döntött már jelentősebb, a GDP jó néhány százalékát kitevő élénkítőcsomagról, amelynek részeként a nehéz helyzetbe került ágazatok, vállalkozások részesültek például a munkahelyek megőrzését szolgáló közvetlen támogatásból vagy éppen a gyermekük mellett otthon maradó szülők kaptak jövedelempótló segítséget az államtól.

– Mennyi ideig tarthat a gazdaság újjáépítése?

– Abban bízunk, hogy a kormányzati intézkedések betartásával a gazdaság néhány hónapon belül túljuthat a kritikus időszakon. A nemzetgazdaság újraindításához, fenntartható finanszírozásához minden erőnkre szükség lesz, ezért 2021. január elsejével el kellene törölni minden, a pénzintézeti szektort sújtó különadót és extra illetékterhet is, figyelembe véve a bankszektorra eső extra terheket, amelyek többsége még csak most következik. Míg az alacsonyabb hitelkereslet jelentősen csökkenti a bankok bevételeit, addig a céltartalékképzések csak tovább rontják ezt a képet. Válság alatt természetesen teljesen logikus a hitelkereslet csökkenése, mert a hitel – és ezt az ügyfeleink is nagyon jól tudják – nem jelent megoldást.

– Levonhatók már tanulságok a járvánnyal kapcsolatban?

– Bankolás szempontjából a járványnak már most van két fontos tanulsága. Az egyik, hogy csökkenteni kell a készpénz használatát. A Magyar Bankszövetség tavaly ősszel kidolgozta a több mint 6500 milliárd forintra rúgó hazai készpénzállomány mérséklését célzó javaslatait. A készpénzhasználat csökkenése a jelenlegi járványhelyzetben nyilvánvaló előnyök mellett éves szinten akár 400-500 milliárd forint megtakarítást is eredményezhetne a nemzetgazdaságnak. A másik tanulság, hogy az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni az elektronikus banki szolgáltatások fejlesztésére, illetve megismertetésére, használatára. A banki digitális szolgáltatások szélesebb körű elterjedéséhez azonban szükség van a tiszta versenyre, mert már most a bankszektor viszi az első gazdasági lépések terhének a jelentős részét, és az újjáépítésben is döntő szerepet fog játszani.