– A költségvetési politika megvédte az eddig elért eredményeit, a nemzetközi pénzügyi szervezetek értékelése szerint stabil a pénzintézeti rendszer és a munkaerőpiac, valamint a magas beruházási ráta alapján az államháztartás finanszírozása is. Az egyensúlyi mutatók javultak, a hitelminősítők vagy változatlan, vagy javuló értékelést adhatnak a jövőben – mindezeket Varga Mihály pénzügyminiszter mondta a minap a költségvetés és az államadósság jövő évi finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón.
Az Európai Bizottság november közepén ismertette az őszi előrejelzését. Ami hazánkat illeti, az uniós bizottság megállapította, hogy idén várhatóan 0,7 százalékkal zsugorodik a magyar gazdaság. A visszaeséshez a magas infláció, a szigorúbb költségvetés és monetáris politika, valamint a lassuló külső kereslet járul hozzá. A növekedés azonban fokozatosan helyreáll, és ahogy csökken az infláció, úgy válik lehetővé a monetáris feltételek enyhülése is. Az előrejelzés 2024-ben 2,4 százalékos, 2025-ben pedig 3,6 százalékos növekedését jósol Magyarországon. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt a harmadik negyedévben, ez a prognózis szerint a következő években nagyjából változatlan marad. A szűkös munkaerőpiac várhatóan fenntartja a magas nominális bérnövekedést, amit a 2024-ben a megemelt minimálbér tovább fokoz. A brüsszeli testület szerint ugyanakkor a magas bérnövekedés várhatóan tartósan magasan tartja az inflációt. A prognózis 2024-ben 5,2, rá egy évre pedig 4,1 százalékos inflációt jósol a 2023-as 17,2 százalékosra becsült szint után. Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány Magyarországon idén továbbra is magas, 5,8 százalékos lesz, noha csökkenést mutat a tavalyi 6,2 százalékos szinthez képest. A javuló makrogazdasági kilátások ellenére az államháztartás hiánya várhatóan 2024-ben és 2025-ben is túlzottan magas, 4,3, illetve 3,8 százalékos lesz. A magas infláció miatt az államadósság GDP-hez viszonyított aránya várhatóan négy százalékponttal, 69,9 százalékra csökken az év végére.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) október 10-én ismertette a frissített várakozását. A jelentés szerint Magyarország bruttó hazai terméke 0,3 százalékkal csökken az idén és 3,1 százalékkal nő jövőre a tavalyi 4,6 százalékos bővülés után. Az infláció a tavalyi 14,5 százalékot követően idén 17,7 százalék, míg jövőre 6,6 százalék lesz. A munkanélküliségi ráta pedig a tavalyi 3,6 százalékról az idén 3,9 százalékra, jövőre 3,8 százalékra változik.
Az IMF viszonylag pozitív képet festett Magyarországról, hiszen a jövő évre várt 3,1 százalékos növekedés a legmagasabb a visegrádi országok sorában, ráadásul több mint kétszer nagyobb az unió egészére jelzett 1,5 százaléknál.