Fogyasztói barométerré válhat az árfigyelő rendszer

Hamarosan újabb tizennyolc termékkategóriával bővülhet a Gazdasági Versenyhivatal és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium árfigyelő rendszere. Szakértők szerint a végcél akár az is lehetne, hogy az árfigyelőbe az összes olyan élelmiszertermék bekerüljön, amely nagy forgási sebességű, így a rendszer lassan, de biztosan napi szintű árváltozásokat mutathat, alakítva ezzel a fogyasztói szokásokat, preferenciákat.

2023. 12. 13. 5:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavaly augusztusban indult árfigyelő rendszer jelenleg hatvankettő termékkategóriában mutatja hat nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi lánc termékeinek árát. A tervek szerint hamarosan tizennyolc termékkörrel nyolcvanra bővülhet a kategóriák száma. Érdekességképpen: a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói árindex számításhoz használt kosárban összesen száznegyven fogyasztási termékkategória ezer reprezentáns eleme szerepel. Élelmiszerből ötven kategóriában hozzávetőleg háromszázötven termék szerepel. A kosárban természetesen más kiskereskedelmi termékek, így például az üzemanyagok, tartós fogyasztási és iparcikkek, valamint szolgáltatási termékek is megtalálhatók a háztartási energia és a ruházat mellett.

Az árfigyelő jelenleg is több mint száz termék árát monitorozza, az új kategóriákkal megint több tucat termék kerülhet be a rendszerbe, amely egyre pontosabb képet rajzolhat a fogyasztói árindex mellett a legkeresettebb termékek napi árváltozásáról. A végcél természetesen az lehet, hogy az összes olyan élelmiszertermék bekerüljön az árfigyelőbe, amely nagy forgási sebességű, így a rendszer lassan, de biztosan napi szintű árváltozásokat mutathat, alakítva ezzel a fogyasztói szokásokat vagy preferenciákat. Nem véletlen, hogy a kiskereskedelmi láncok „prüszkölnek” a rendszer adatbázisának táplálásától. Egyrészt valóban komoly élőmunkát igényel az árak feltöltése az adatbázisba, másrészt az érintett kategóriákban csak akkor van esélyük a vásárlói figyelem felkeltésére, ha olcsóbb áron kínálják az árukat. 

Ha aznap valamit elszámoltak, elveszítették a versenyt. A veszteséget viszont valahol be kell hozni, így más termékek áralakításából lényegében keresztfinanszíroznak. Vagyis nem minden esetben jó ez a rendszer a vevőknek, de ha tudatosan vásárolnak, akkor le lehet szorítani a költségeket. 

Szakértők szerint ahhoz, hogy az úgynevezett termék-keresztfinanszírozás megszűnjön, az árfigyelőt a lehető legszélesebb körre kellene bővíteni. Ez viszont felveti a kérdést, hogy miért csak a multinacionális láncok szerepelnek benne. Hozzá kell tenni, hogy számukra ez a platform ingyenreklám is, hiszen a szóban forgó termékkategóriában „ingyen” kapnak árkommunikációs lehetőséget – államigazgatási szinten.

A most tervezett tizennyolc új kategória nagyobbik részét az ételérzékenységtől szenvedők által fogyasztott termékekből áll. Továbbá a kosár a jövőben a marha- és kacsahússal, valamint olyan laktóz- és gluténmentes termékekkel egészülhet ki, mint például a laktózmentes túró, laktózmentes trappista sajt, laktózmentes kefír vagy a gluténmentes kenyér és gluténmentes tészta.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.