Megkezdődött az érdemi dezinfláció, idén 17,6-17,7 százalékos éves átlagos inflációt vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezt követően 2024 végére már akár öt százalék környékére eshet vissza a fogyasztói árindex átlagos növekedése – jelentette ki Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a decemberi Inflációs jelentés bemutatóján. – A jegybank inflációs célja tartósan 2025-től érhető el.
Az MNB 0,5 százalék körüli visszaesést vár idén, a jövő évi gazdasági növekedési prognózisát 2,5–3,5 százalékra húzta lejjebb, a 2025-öst viszont ugyanilyen mértékben feljebb, 3,5–4,5 százalékra módosította. A jövő évi inflációs előrejelzési sáv felső szélét 6 százalékról 5,5 százalékra faragta le.
A központi bank elemzői szerint 2024-től várható fordulat. A jövő évtől a gazdaság növekedése a belső keresleti tételek fokozatos élénkülésével szélesebb bázison nyugodhat, amit elősegít a csökkenő infláció a növekvő reálbérek, a bizalom fokozatos helyreállása és a hitelpiacok jövőre várható dinamizálása. Ami fontos, hogy a gazdasági visszaesés ellenére eddig a munkaerőpiac stabil maradt, fennmaradt a telkjes fogalkoztatás közeli állapot, míg a jegybank a munkanélküliségi ráta csökkenését jelzi előre. A jelentős mértékben jelentős mértékben külkereskedelmi egyenleg hatására a folyó fizetési mérleg 2023-ban enyhén többletes, majd azt követően tovább javul.
Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak csütörtökön nemzetközi sajtótájékoztatóján a Világgazdaság közlése szerint azt mondta, a kormány álláspontja világos volt, a háborúból kimaradni, a terrorfenyegetettséget távol tartani, az inflációt letörni, Brüsszel esetében pedig megegyezni, dacára a folyamatos gáncsoskodásnak.
A migráció, az infláció és terrorfenyegettség esetén sikert értünk el
– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy 2024 már az előrelépésről szólhat. Amit a kormány ennek érdekében tenni tud, az már bejelentésre került, ilyen a családtámogatási program, a csok plusz. Elfogadták a munkáltatók és munkavállalók bérmegállapodását, a nyugdíjak értékét garantálják, ráadásul itt magasabbra becsülték az inflációt, mint a nyugdíjak emelését.
Borítókép: Világgazdaság/Vémi Zoltán
