– Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a Kína és Magyarország közötti mezőgazdasági és kereskedelmi együttműködés tovább erősödjön, és ennek fontos mérföldköve lenne, ha Kína elfogadná a regionalizációt mind a madárinfluenza, mind a sertéspestis tekintetében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki szerdán hivatalában fogadta Ma Johsziang (Ma Youxiang) kínai agrár- és vidékfejlesztési miniszterhelyettest.
Az Agrárminisztérium szerdai közleménye szerint a kínai piacon a magyar prémium élelmiszertermékek népszerűek, a közép-európai országok közül Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába. A tárca tájékoztatása szerint a tárcavezető a megbeszélésen arra emlékeztetett, hogy idén ünnepeljük a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 75. évfordulóját, ami remek alkalmat teremt a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok áttekintésére és továbbfejlesztésére. Emellett pedig az Egy övezet, egy út kezdeményezéssel a két ország együttműködését tovább tudjuk mélyíteni. Kína ugyanis kiemelt partner Magyarország számára – írták az MTI ismertetése szerint.
Nagy István kitért arra is, hogy a keleti ország a világgazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, „ezért kiemelt figyelmet fordítunk a kétoldalú partnerségre”.
A magyar termékek mennyiségi szempontok szerint nem tudnak a kínai piacon versenyezni, de a prémium termékek megállják a helyüket. Példaként említette a libamájat, a Tokaji aszút, a mangalicát és a tollat.
Hangsúlyozta, a közép-európai országok közül Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába, ami a sertés-, liba-, kacsa-, marha- és nyúlhúsra, illetve az élő lóra, tejre, valamint búzára is kiterjed. Továbbá tavaly aláírták a nyersgyapjú protokollt is, amellyel újabb akadály hárult el az országok közötti kereskedelemben.A miniszter partnere figyelmébe ajánlotta, hogy Magyarország a vetőmag-nemesítés és -előállítás tekintetében mind minőségi, mind pedig mennyiségi szempontból is a világ élmezőnyébe tartozik. A hazai genetikai potenciál pedig nemzetközi szinten is nagy lehetőségeket tartogat. Emellett az édesvízi akvakultúra és halgazdálkodás területén rendelkezik Magyarország olyan tapasztalatokkal a technológia és a kutatás-fejlesztés területén, amelyeket készek vagyunk megosztani.
A találkozón állategészségügyi kérdések is szóba kerültek a madárinfluenza és a sertéspestis vonatkozásában. A magyar külkereskedelem szempontjából komoly előrelépés lenne, ha ezen a területen Kína is elfogadná a regionalizációt.
Ennek érdekében az országos főállatorvos egy szakértői delegációt fogad februárban a kínai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumból, akiknek előadást tart a magyar állategészségügyi rendszer felépítéséről, valamint a magyar hatóság járványügyi intézkedéseiről is.
Nagy István beszélt arról is, hogy tudományos, oktatási és technológiai együttműködés területén is tovább tudjuk erősíteni az együttműködést a két ország között. Erre jó alapot teremthet például a Magyar-Kínai Élelmiszerbiztonsági Kutatóközpont is. A tárcavezető szerint a találkozón szóba került területek is azt bizonyítják, hogy hatalmas potenciál van a két ország agrárkapcsolataiban.
– Magyarország pedig Kína számára kapu akar lenni a régióban, ezért Kínának is érdemes együttműködnie hazánkkal az agrárium, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén is. A találkozón Ma Johsziang két nemzetközi kínai konferenciára is meghívta Nagy István agrárminisztert – írta közleményében a tárca.
