A brüsszeli eljárástól sem fél a magyar kormány, a gazdák az elsők

Nagy István: Tudjuk, hogy ez kötelezettségszegési eljárást von maga után, de számunkra a magyar gazdák érdeke elsődleges.

Brüsszel, 2024. január 23. Luis Planas spanyol földmûvelésügyi, halászati és élelmiszerügyi miniszter (k) és Nagy István agrárminiszter az Európai Unió Mezõgazdasági és Halászati Tanácsának brüsszeli ülésén 2024. január 23-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

– A gazdáknál betelt a pohár és kifejezik elégedetlenségüket – mondta el Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján.

Mindaz a helyzet, ami idáig vezetett, az az ideológiailag túlpolitizált agrárium. Ez fenntarthatatlan a gazdálkodók számára. Ha a versenyképességet, teremtett világunk minőségének megőrzését és az élelmezés biztonságát, ezt a hármas egységet megbontjuk, akkor az a rendszer nem fenntartható

– vázolta fel a jelenlegi uniós helyzetet.

A lényeg maradt ki Brüsszelben

A miniszter arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy vélhetően a baromfihús, a tojás és a cukor is az úgynevezett érzékeny termékek csoportjába kerülhet majd, de 

ami viszont számunkra nagyon veszélyes, a gabonakérdés. Az alapkérdés nincs szabályozva és nincs megoldva

– húzta alá.

Az ukrán importtal kapcsolatos problémát két síkon vázolta fel Nagy István. Az első pontban a szolidaritási folyosók valódi céljának, azaz a termékek harmadik országokba való eljutásának lehetősége mellett szólt. Második pontban az Ukrajnával szomszédos tagországok termelőinek uniós szintű védelmét sürgette.

Nem látok más lehetőséget, mint a kvóták visszavezetését az érzékeny termékekre

– állt elő megoldási javaslattal.

Magyarország állni fogja a pofont a gazdák védelméért

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a kormány tudatában van annak, hogy Brüsszel nem fogja jó szemmel nézni az eljárást, de a gazdák érdekében megteszik ezt. A jogszerűtlen eljárást az okozza, hogy Magyarország szeptember 15-e óta, amióta az ukrán gabona behozatalára vonatkozó uniós tilalom megszűnt, meghosszabbította azt nemzeti hatáskörben.

Tudjuk, hogy ez az európai törvényeknek nem megfelelő. Tudjuk, hogy ez kötelezettségszegési eljárást von maga után. Ugyanakkor számunkra a magyar gazdák érdeke elsődleges, a magyar élelmiszer-szuverenitás kérdése elsődleges és ezért vállaljuk ezt a kockázatot, vállaljuk tetteinknek ezt a következményét

– fogalmazott. 

Beszámolt arról is, hogy tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad gabonát.

Ukrajna sem jár jól

Nagy István arra is kitért, hogy az ukrán mezőgazdasági minisztérium honlapján lévő tájékoztatás szerint a szántóföldi növények többségénél az országban is veszteséges a termelés, különösen a kis- és közepes gazdálkodók esetében. 

Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy eléri-e a célját a teljes piacnyitással nyújtott közös európai segítség. Miközben a határ menti tagállamok gazdálkodói egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, az ukrán export haszna nem az ukrán gazdák, hanem a kereskedők és a nagybirtokos külföldi tulajdonosok kezébe kerül, és a termékek sem jutnak el a rászoruló harmadik országba

– fejtette ki. 

Az agrárminiszter hangsúlyozta: meg kell változtatni a megközelítést ahhoz, hogy Európa hosszú távon képes legyen önmagának termelni és a helyben megtermelt termékeit feldolgozni. 

Fenntarthatatlan az az állapot, hogy Európa harmadik országokból importál, míg a saját termelőinek fel kell hagyniuk a termeléssel

– húzta alá.

Gyógyír a bajra: ambiciózus finanszírozás

Álláspontja szerint egy jól működő és ambiciózusan finanszírozott közös agrárpolitika a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a gazdák továbbra is garantálni tudják az élelmezésbiztonságot. 

Első számú prioritás a gazdálkodók méltányos jövedelmezése, és nagy hangsúlyt kell helyezni a generációs megújulásra, hiszen a gazdatársadalom elöregedése még mindig nem megoldott probléma Magyarországon és az Európai Unióban sem – tette hozzá. 

Szintén kiemelt témaként említette a fenntarthatóságot és a mezőgazdasági ágazat éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulását. Kiemelte: a közös agrárpolitika tapasztalatait figyelembe véve meg kell vitatni, hogy a gazdák hogyan tudnak hozzájárulni a zöldcélokhoz, anélkül hogy az negatívan befolyásolja a versenyképességet és az élelmiszer-biztonságot.

Stabil, kiszámítható, gazdabarát és jobban szabályozott támogatási rendszerre van szükség, amely ösztönzi a gazdákat a közös célok elérésére és a zöldátmenet elősegítésére. Olyan észszerű és teljesíthető feltételeket kell szabni, amelyek egyensúlyt teremtenek a versenyképesség és a fenntarthatóság szempontjai között

– hangsúlyozta. 

Nagy István arra is rámutatott, hogy a közös agrárpolitika biztonsági hálóját és válságkezelési eszközeit is fejleszteni kell, hogy azok valóban képesek legyenek a gazdákat segíteni a válságok leküzdésében.

Borítókép: Luis Planas spanyol földművelésügyi, halászati és élelmiszerügyi miniszter és Nagy István agrárminiszter az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának brüsszeli ülésén 2024. január 23-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)