Az EMBER – londoni székhelyű elemző intézet – jelentése szerint 2023-ban az Európai Unióban a villamosenergia-termelés 2697 TWh (terrawatt óra) volt, ami a világszintű termelés kilenc százalékának felelt meg.
– Az Európai Unióban üzemelő atomerőművek 2023-ban összességében 619 TWh villamos energiát termeltek, ez másfél százalékkal több volt, mint 2022-ben
– mondta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a nemrégiben összesített globális és ezen belül az uniós energiamix összetétele kapcsán. Kiemelte, a mostani magas részarányban döntő szerepet játszott a francia atomerőművek újraindítása, illetve az, hogy Szlovákiában és Finnországban üzembe lépett két új atomerőmű-egység.
A reaktorteljesítmény növekedése ráadásul két okból még több is lehetett volna, javítva ezzel a részarányt. A szakértő ismertette, a megújuló energiaforrások kötelező átvétele miatt számtalan alkalommal kellett az atomerőművek teljesítményét szándékosan csökkenteni, ami szakmai és gazdasági okból sem helyénvaló. Tavaly áprilisban például kifejezetten politikai okok miatt az utolsó három német atomerőművi egységet is leállították. Ha ezt nem teszik meg, akkor mintegy 130 TWh-val több lehetett volna az európai atomerőművek összes termelése.
Ugyanakkor e nélkül is részarányuk az európai energiamixben így is 23 százalékos. Vagyis az atomenergia a legjelentősebb szén-dioxid-kibocsátás nélkül termelő, tiszta villamosenergia-forrás – mutatott rá Hárfás Zsolt. Nukleáris energia használatával a tagországok mintegy 620 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek meg – tette hozzá.
A virtuális dobogó második helyén állnak a szélerőművek 475 TWh termeléssel, ami mintegy 55 TWh-val több, mint 2022-ben. A növekedés elsősorban a tavaly beépített plusz 17 ezer MW (megawatt) teljesítményt hozó szélerőművi kapacitásnak köszönhető. A harmadik helyen végeztek a gázerőművek 452 TWh-os termeléssel, ami 15 százalékos csökkenést jelent a korábbi évhez képest.

A negyedik helyen az uniós szénerőművek állnak, hiszen összességében 333 TWh áramot termeltek, ami klímavédelmi szempontól jelentős előrelépés, hiszen 26 százalékos visszaesést jelent a korábbi évhez viszonyítva. Ugyanakkor a szénerőművek termelésének 71 százaléka továbbra is a két legnagyobb légkörszennyezőhöz, Németországhoz és Lengyelországhoz köthető. Ötödik helyezett lett a vízenergia 317, és csak a hatodik helyezett a napenergia a maga 246 TWh-s termelésével.