Az EMBER – londoni székhelyű elemző intézet – jelentése szerint 2023-ban az Európai Unióban a villamosenergia-termelés 2697 TWh (terrawatt óra) volt, ami a világszintű termelés kilenc százalékának felelt meg.
– Az Európai Unióban üzemelő atomerőművek 2023-ban összességében 619 TWh villamos energiát termeltek, ez másfél százalékkal több volt, mint 2022-ben
– mondta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a nemrégiben összesített globális és ezen belül az uniós energiamix összetétele kapcsán. Kiemelte, a mostani magas részarányban döntő szerepet játszott a francia atomerőművek újraindítása, illetve az, hogy Szlovákiában és Finnországban üzembe lépett két új atomerőmű-egység.
A reaktorteljesítmény növekedése ráadásul két okból még több is lehetett volna, javítva ezzel a részarányt. A szakértő ismertette, a megújuló energiaforrások kötelező átvétele miatt számtalan alkalommal kellett az atomerőművek teljesítményét szándékosan csökkenteni, ami szakmai és gazdasági okból sem helyénvaló. Tavaly áprilisban például kifejezetten politikai okok miatt az utolsó három német atomerőművi egységet is leállították. Ha ezt nem teszik meg, akkor mintegy 130 TWh-val több lehetett volna az európai atomerőművek összes termelése.
Ugyanakkor e nélkül is részarányuk az európai energiamixben így is 23 százalékos. Vagyis az atomenergia a legjelentősebb szén-dioxid-kibocsátás nélkül termelő, tiszta villamosenergia-forrás – mutatott rá Hárfás Zsolt. Nukleáris energia használatával a tagországok mintegy 620 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek meg – tette hozzá.
A virtuális dobogó második helyén állnak a szélerőművek 475 TWh termeléssel, ami mintegy 55 TWh-val több, mint 2022-ben. A növekedés elsősorban a tavaly beépített plusz 17 ezer MW (megawatt) teljesítményt hozó szélerőművi kapacitásnak köszönhető. A harmadik helyen végeztek a gázerőművek 452 TWh-os termeléssel, ami 15 százalékos csökkenést jelent a korábbi évhez képest.
A negyedik helyen az uniós szénerőművek állnak, hiszen összességében 333 TWh áramot termeltek, ami klímavédelmi szempontól jelentős előrelépés, hiszen 26 százalékos visszaesést jelent a korábbi évhez viszonyítva. Ugyanakkor a szénerőművek termelésének 71 százaléka továbbra is a két legnagyobb légkörszennyezőhöz, Németországhoz és Lengyelországhoz köthető. Ötödik helyezett lett a vízenergia 317, és csak a hatodik helyezett a napenergia a maga 246 TWh-s termelésével.
Klímavédelmi szempontból örvendetes, hogy az uniós szén- és gázerőművek termelése jelentősen csökkent. Ez annak is köszönhető, az általuk termelt energiára három és fél százalékkal csökkent az igény, valamint a megújulók és az atomerőművek termelése ki tudta váltani a környezetszennyező energiát.
Mindennek eredményeként a villamosenergia-termeléshez köthető szén-dioxid-kibocsátás rekordmértékben, mintegy húsz százalékkal csökkent. Mindezektől függetlenül a 653 millió tonnás kibocsátásból Németország csaknem harminc, Lengyelország 17 százalékkal részesedett, Magyarország csak 1,1 százalékkal – sorolta Hárfás Zsolt.
A nap- és szélerőművek összességében 721 TWh villamos energiát termeltek, mindezt 481 ezer MW beépített kapacitás révén, míg az atomerőművek mintegy 96 ezer MW teljesítmény mellett termeltek 619 TWh energiát, azaz jóval magasabb hatásfokkal működtek. A majdnem ötszörös nap- és szélerőművi kapacitás ellenére a nap- és szélerőművek csak 16 százalékkal tudtak több villamos energiát termelni – mutatott rá a szakértő.
A klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérésének egyetlen útja szerinte az atomenergia és a megújuló energiaforrások kombinációja. Tavaly az Európai Unió villamosenergia-termelésének 67 százalékát már a klímabarát technológiák biztosították, Magyarországon ez az arány 69 százalék volt, ami többek között a paksi bővítésnek köszönhetően tovább növekszik majd.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
