Klímavédelmi szempontból örvendetes, hogy az uniós szén- és gázerőművek termelése jelentősen csökkent. Ez annak is köszönhető, az általuk termelt energiára három és fél százalékkal csökkent az igény, valamint a megújulók és az atomerőművek termelése ki tudta váltani a környezetszennyező energiát.
Mindennek eredményeként a villamosenergia-termeléshez köthető szén-dioxid-kibocsátás rekordmértékben, mintegy húsz százalékkal csökkent. Mindezektől függetlenül a 653 millió tonnás kibocsátásból Németország csaknem harminc, Lengyelország 17 százalékkal részesedett, Magyarország csak 1,1 százalékkal – sorolta Hárfás Zsolt.
A nap- és szélerőművek összességében 721 TWh villamos energiát termeltek, mindezt 481 ezer MW beépített kapacitás révén, míg az atomerőművek mintegy 96 ezer MW teljesítmény mellett termeltek 619 TWh energiát, azaz jóval magasabb hatásfokkal működtek. A majdnem ötszörös nap- és szélerőművi kapacitás ellenére a nap- és szélerőművek csak 16 százalékkal tudtak több villamos energiát termelni – mutatott rá a szakértő.
A klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérésének egyetlen útja szerinte az atomenergia és a megújuló energiaforrások kombinációja. Tavaly az Európai Unió villamosenergia-termelésének 67 százalékát már a klímabarát technológiák biztosították, Magyarországon ez az arány 69 százalék volt, ami többek között a paksi bővítésnek köszönhetően tovább növekszik majd.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!