Nemrég meglepő interjút adott a Reuters hírügynökségnek Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter, aki arról számolt be, hogy egy „agresszívabb ütemterv” alapján már idén négy atomerőművi egység építését kezdik el a nyugat-ukrajnai Hmelnickij Atomerőmű telephelyén. Két orosz, VVER–1000 típusú egységet fejeznének be, és két amerikai AP–1000 típusú blokk építéséről is szó van – ismertette Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a már elsőre is meglepő beruházás tervét.
Fotó: Europress/AFP/Lansard Gilles
Kifejtette: az említett atomerőműben az első két blokkot 1987-ben és 2004-ben helyezték üzembe, a harmadikat és a negyediket 1985-ben és 1986-ban kezdték el építeni, de a csernobili katasztrófát követően, az atomellenes tüntetések hatására a projektet leállították. Ezek a blokkok az idehaza is működő korszerű nyomottvizes technológiájúak, ám a kivitelezésük háttere kellően zavaros: 2008-ban a befejezésről szóló tendert a Roszatom leányvállalata nyerte meg úgy, hogy a beszerzési eljárás során az amerikai Westinghouse elállt a részvételtől, majd 2015-ben Kijev felmondta az ukrán–orosz megállapodást a projekt befejezéséről. Egy darabig ezután az volt mondás, hogy a cseh Skoda fogja a reaktorokat legyártani és megépíteni az egységeket.
Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében erről a projektről már a legelején nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot kellett indítania – mutatott rá Hárfás Zsolt. A konzultációs folyamat még 2012-ben elindult (Magyarország is kapott a hatásvizsgálattal kapcsolatos dokumentumokat), majd 2015-ben leállt, végül 2018-ban a reaktor szállítójának és a beruházónak a változása miatt újraindult. Ukrajna ezt követően egyes országokkal folytatott konzultációt, másokkal viszont a kérés ellenére sem, hírek szerint 2017 óta Magyarország nem is kapott hivatalos tájékoztatást a projekttel összefüggésben.
A készültségi szint 35-40, illetve öt-tízszázalékos, lényegében egy bő három évtizede álló létesítményt kellene befejezni úgy, hogy folyamatosan ki volt téve az időjárási viszonyoknak, ezért az állapota, használhatósága erősen kérdéses. Másrészt pedig teljesen más a műszaki tartalom, a technológia tervezett szállítója, és a tervezett kettő helyett összesen négy blokk épülne.
Hárfás Zsolt itt rámutatott,
Ukrajna úgy szeretne az Európai Unió tagja lenni, hogy láthatóan semmibe veszi azokat az európai szabályokat,
amelyek a nukleáris biztonság garantálására és az engedélyezi eljárásokra vonatkozóan nagyon szigorú követelményeket fogalmaznak meg.
Ukrajna most úgy gondolja, hogy a két orosz VVER–1000 típusú egységet Bulgáriától vásárolt két reaktortartály és egyéb berendezések beépítésével kívánja megvalósítani. A bolgár reaktorok úgy kerülnek képbe, hogy 2012-ben Bulgária politikai okokból felmondta a szerződést a Belenei Atomerőmű két VVER–1000 típusú egység megépítésével kapcsolatban, ezért a már leszállított két reaktortartályt, gőzfejlesztőt és néhány más berendezést el lehet adni.
Ezt a két egységet Ukrajna bizonyára amerikai segítséggel kívánja befejezni,
márpedig az atomenergetikában ez a fajta összelegózás veszélyes – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt. Az ukrán–amerikai duó úgy próbál majd VVER–1000-es egységeket megépíteni, hogy nem ők fejlesztették ki ezt a típust, ezért nem is rendelkezhetnek a beruházás megvalósításához szükséges tudással és technológiákkal. Emellett a Westinghouse már egy jó ideje próbál orosz reaktorokba üzemanyagot gyártani, miközben korábban számos műszaki rendellenesség fordult elő ezekkel az utángyártott üzemanyagokkal.
A telephelyen építendő két amerikai AP–1000 típusú egységgel kapcsolatban pedig az a legfőbb probléma, hogy Európában még sehol sem engedélyezték, és az építésükkel az Egyesült Államokban is probléma volt és jelenleg is van. Ukrajna viszont láthatóan nem kíván érdemben foglalkozni a körülményekkel és az eljárásrenddel, és várhatóan már nyáron vagy ősszel megkezdődnek a négy blokk építését szolgáló munkálatok.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
