Öt fő témakör mentén indul el a közlekedési szabályrendszer megújítása és az új KRESZ (Közúti rendelkezések egységes szabályozása) kialakítása. A közlekedési szabályrendszeren beül a humán tényező – így a képzési, oktatási háttér, és a közlekedési kultúra – fejlesztési lehetőségeit is vizsgálják, ahogy a szankciórendszer és a közúti ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tételét is. A közútkezelési szabályrendszer felülvizsgálata is megtörténik, valamint a járművekkel szemben támasztott műszaki elvárások is megújulnak, továbbá az önvezetéssel kapcsolatos technológiák alkalmazási lehetőségeit is kialakítják.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium jelezte: a KRESZ az állampolgárok körében legismertebb és legtöbbször alkalmazott jogszabály, amelyet átfogó tudományos munka és széles körű társadalmi egyeztetés mellett újítanak meg. A tárca, valamint a szakfeladatokat végző KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. az elmúlt másfél évben több mint félszáz közigazgatási, szakmai, érdekképviseleti, tudományos és civil szervezet bevonásával mérte fel a közúti közlekedésben részt vevő hivatásos, vagy civil szereplők elvárásait.
Összegyűjtötte a tudományos, szakmai, vagy érdekképviseleti szervezetek javaslatait, valamint azonosította a főbb problémaköröket, amelyek a felülvizsgálat szempontrendszerének alapját képezik. A közlekedési szabályrendszer megújítása ennek megfelelően nem csupán a KRESZ és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására terjed ki.
A szakmai és tudományos munka, valamint a társadalmi egyeztetés a több ponton javításra szoruló, bonyolult és idejét múlt szabályrendszer mellett az oktatási, képzési területen, a szabályok betartásában és betartatásában, a közlekedési infrastruktúra sokszor helyi szinten nem egységes kialakításában, valamint a közlekedésben részt vevő járművek műszaki paramétereire vonatkozó követelményekben, és a közlekedésben megjelenő új technológiák, eszközök kezelésében is beavatkozási területeket azonosított. A KRESZ megújítása során folytatódik a széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés, a cél az egyszerűbb, átláthatóbb és korszerűbb szabályozás kialakítása, a biztonságos közlekedés feltételeinek garantálása minden közlekedőnek, a szabályismeret és a szabálykövetés javítása, valamint a hazai közlekedési kultúra fejlesztése.