Az albérletek drágulásának is van felső határa, a budapesti átlag most negyedmillió forint. A fővárosban jelenleg hétezer kiadó lakóingatlan található, országosan pedig 14 500, azaz lényegében minden második kivehető ház vagy lakás a fővárosban található. Ennek prózai oka, hogy a fővárosban több mint hétszer annyian élnek mint a második legnagyobbnak számító Debrecenben – mondta lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A legdrágább a második kerület 385 ezer forintos átlaggal, míg a legolcsóbbnak Csepel számít 168 ezer forintos átlagos albérleti díjjal. Ugyanakkor nem kell mindenben kompromisszumot kötni a kiadó lakást keresőknek – hívta fel a figyelmet a szakember.
A X. kerületben 220 ezer forint az átlag, míg a XIX. kerületben, Kispesten 195 ezer forint, és mindkét városrésznek van kötöttpályás tömegközlekedése, amellyel elérhető a belváros, illetve a munkahelyek.
Egyetemi, főiskolai hallgatók esetében ugyanakkor a kisebb alapterület, ezáltal a megfizethetőbb bérleti díj számít – Budapesten az egyszobás garzonok átlagos bérleti díja 175 ezer forint, Székesfehérváron 170 ezer, míg Győrben és Debrecenben 150 ezer forint. Itt is jól látható – emelte ki Balogh László –, hogy a vidéki városok egyre inkább felzárkóznak Budapesthez. A hallgatóknak az is jó megoldás lehet, ha 3-4 szobás lakást vesznek ki szobánként, így ebben az esetben az egy főre eső lakhatási költség akár százezer forint alatt is maradhat. Ha valaki szobát bérel, már 70-80 ezer forintos átlagáron megteheti.
Viszont aki már munkába áll, több privát szférára vágyik és a már előbb említett garzonokat részesíti előnyben. A szűkülő Budapest–vidék (albérlet)árolló okai mögött találjuk a térségbe érkezett beruházásokat, munkahelyeket és növekvő jövedelmeket. Így csökkent például Debrecen és Budapest árkülönbsége kevesebb mint tíz százalékra. Az albérletárak pedig ehhez és nem az inflációhoz igazodnak, bár az infláció hatására több helyen emelik a béreket – magyarázta a szakértő. Nem jelenik meg tehát egy az egyben az infláció az albérletárakban, és van is a fizetőképességnek egy felső határa. Az itthoni, főleg fővárosi albérletárak a nettó jövedelem nagyjából felét teszik ki, ami úgy számolandó, hogy például egy kétszobás lakást jellemzően nem egyedül bérel valaki, hanem (legalább) két jövedelemmel számolunk, ehhez jön hozzá a rezsiköltség.
