A repülőtér vételára akár már 25 év alatt is megtérülhet
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport cég pénzügyi eredménye évről évre dinamikusan fejlődik. Miközben 2008-ban a vállalat EBITDA-ja csupán 63,5 millió euró volt, ez 2019-re már közel négyszeresére növekedve meghaladta a 228 millió eurót. A járvány bár átmeneti visszaesést okozott, a cég EBITDA-ja 2022-ben már ismét 168,1 millió volt, 2023-ban pedig 184,5 millió euró. Eközben a vállalat adózott eredménye 2022-ben 76,6 millió, 2023-ban pedig 74,1 millió euró volt, a járvány előtti utolsó évben pedig 88,1 millió euró. A reptér tehát képes arra, hogy évente jelentős profitot termeljen.
Érdemes azonban a reptér utasforgalmára is kitérni: ez 2008-ban még csak 8,4 millió fő volt, 2019-re viszont már 16,2 millió főre emelkedett.
A járvány lecsengése után 2022-ben az utasok száma elérte a 12,3 milliót, 2023-ban pedig már 14,7 millió utas fordult meg a repülőtéren, ami a COVID-időszak előtti utasforgalom 91 százalékának visszaépülését jelenti. A 2024-es évben pedig minden esély megvan arra, hogy a reptér forgalma új rekordot döntsön: már januárban 1,1 millió utas fordult meg a reptéren, amely az előző évhez képest 17 százalékos, de még a 2019-es rekordévhez képest is 9 százalékos emelkedés. A reptéri vállalat 2024 egészére 17 millió utast vár, 2025-ben pedig már 18,5 millió utassal számol az üzemeltető. A kapacitásbővítő beruházások hatására a reptér 2030-ban a reptér képes lehet 30 millió utas kiszolgálására.
Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a reptér forgalma az előrejelzések szerint alakul – változatlan nyereségességi ráta mellett –, úgy 30 millió utas esetén az éves adózott eredmény már elérheti a 150 millió eurót is, amely alapján a 3,1 milliárd eurós vételár akár már 25 év alatt megtérülhet.
Ezen kívül érdemes még figyelembe venni a reptér erős multiplikátor hatását is, hiszen a légi úton ideérkező turisták a külföldön megkeresett jövedelmük egy részét Magyarországon fogják elkölteni. A reptér fejlesztése tehát a magyar szállodák, éttermek, illetve kulturális intézmények bevételeire is pozitív hatással lesz, azaz a tranzakcióból végső soron az egész turisztikai szektor profitálhat. A KPMG számítása szerint 2022-ben a repülőtér teljes makrogazdasági hatása 1780 milliárd forint lehetett.
Nemzetközi példák sora mutatja, hogy repterek esetében az állami tulajdonlás nem akadálya a versenyképességnek.
A reptérvásárlás során a leggyakrabban felmerülő ellenérv az, hogy „az állam nem jó gazda”, miközben a repterek esetében a nemzetközi példák épp azt bizonyítják, hogy az állam is lehet sikeres tulajdonos. Az atlantai Hartsfield Jackson Repülőtér, a szingapúri Changi reptér, de még párizsi Charles de Gaulle Repülőtér is úgy tartozik a világ legforgalmasabb légikikötői közé, hogy abban az állam a többségi részvényes. De a bécsi reptér sem bizonyítja ennek ellenkezőjét:
a repteret 20-20 százalékban Bécs városa és az azt körülvevő tartomány (Alsó-Ausztria) birtokolja, miközben további 10 százalék tulajdonosa a reptéri munkavállalói szervezet, azaz 50 százalékban állami és szervezeti tulajdonlásról beszélhetünk.
A bécsi reptér ilyen körülmények mellett is dinamikusan bővül: utasforgalma 2019-re már megközelítette a 32 millió főt, miközben csak néhány évvel korábban lépték át a 20 milliós forgalmat.
A bécsi reptér versenytársa lehet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.
A budapesti reptér forgalma már most is nagyobb a prágainál, s csak kicsivel marad el a 40 milliós Lengyelország elsőszámú repterének, a varsói reptérnek a forgalmától. A számok alapján a bécsi reptérrel való versenyzés is reális cél lehet a Liszt Ferenc Repülőtér számára, ha a következő évek fejlesztései egy világos stratégia mentén történnek. Például Budapest esetében a közvetlen vasúti kapcsolat hiánya a reptér és a belváros között egyelőre versenyhátrány, ám a tulajdonosváltásnak köszönhetően a korábbi évtizedekben elmaradt infrastrukturális beruházások felgyorsulhatnak, az állami tulajdonlás pedig katalizátora lehet az ilyesfajta fejlesztéseknek.
A szintlépési ambíciót jelentősen elősegítheti, hogy a magyar kormány társtulajdonosnak azt a francia Vinci Airports vállalatot választotta, amely a világon jelenleg 12 országban közel 70 repülőteret üzemeltet. Az állam tehát egy „feketeöves” reptérüzemeltetővel kiegészülve próbálhatja meg a ferihegyi repteret a régió legversenyképesebb légikikötőjévé fejleszteni.
Nemcsak a személyszállítás, de az áruforgalom is dinamikusan bővülő üzletág
A ferihegyi repülőtér a személyszállításon túl komoly áruforgalommal is rendelkezik. 2023-ban a légiáru mennyisége soha nem látott rekordot döntött, a reptér jelentése alapján a BUD Cargo City több mint 201 ezer tonna árut kezelt. Ez az árumennyiség 2022-hez képest 3,8 százalékos, 2019-hez képest pedig 48,5 százalékos emelkedést jelent. Mindezt úgy, hogy az áruszállító járatok száma az elmúlt évtizedben jelentősen nem változott, vagyis a növekedést a nagyobb kapacitású gépek jobb kihasználtsága okán bekövetkezett hatékonyságjavulás okozta. 2024 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest a reptér áruforgalma 39 százalékkal volt magasabb.
Az előrejelzések szerint az áruforgalom az évtizedben meghaladhatja a 300 ezer tonnát, amely regionális versenyben azt jelentené, hogy áruforgalomban Prága és Varsó lehagyása után akár Bécset is megelőzheti, illetve utolérheti Münchent – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.
