Valóban megjelent Magyarországon és szervezi az első boltja, illetve boltjai megnyitását az orosz kiskereskedelmi lánc, a Mere – értesült piaci forrásokból a Világgazdaság. Egyelőre csak arról lehet beszélni, hogy az orosz lánc három körben öt-öt, összesen 15 üzletet alakítana ki Magyarországon.
Fotó: AFP
Ennek megvalósítását ráadásul ahhoz köti a Mere, hogy a már átadott boltokat hogyan fogadják a hazai vásárlók. Éppen ezért időbeli korlát nincs is megszabva, csak az, hogy az első etapban Budapesten és az agglomerációjában kezdenék meg a működésüket, majd a vidéki nagyvárosok következnének, és aztán a kistelepülések. A legelső Mere Újpesten nyílhat ez év végén.
A tervezettnél több családot támogat a napenergia-program
A tervezettnél több, 15231 támogatási kérelem befogadásáról született döntés a modern napelemes rendszerek telepítését ösztöntő pályázaton – jelentette be Facebook-bejegyzésében az Energiaügyi Minisztérium. A program több mint 62 milliárd forintból valósul meg. Az év elején közzétett felhívás az ingatlanonként ötmillió forint maximális állami hozzájárulással számolva 15 160 projektet jelzett előre. Az eddig jóváhagyott kérelmek száma ezt a számot a hétfői nappal meghaladta, jelenleg az átlagos támogatási igény pedig 4-4,1 millió forint – írták.
Brutális kárösszeggel indult a viharszezon
A biztosítók több mint 1,7 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak a kárkifizetésekre az előző hónapban. Leginkább a május 17–25-én, valamint a hónap utolsó napján dúló viharok beázások, jégverés, felhőszakadás, villámcsapások másodlagos hatása nyomán nőtt a bejelentések száma. A májusi, százezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a pár évvel korábbi adatokat.
Fotó: MTI/Branstetter Sándor
Rezsi: még mindig a magyarok fizetik a legkevesebbet az unióban
Májusban a villamos energia euróban számolt bruttó végfelhasználói ára az európai lakosságnak 9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a földgáz esetében 11 százalékos volt az áresés. Az unióban a budapesti bruttó lakossági végfelhasználói földgáz- és villamosenergia-ár volt a legalacsonyabb.
Az adatot a finnországi VaasaETT tette közzé, amely az Energie-Control Austria, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából készíti el havonta az európai fővárosokra vonatkozó ár-összehasonlítását – ismertette a Világgazdaság. Az előző hónapban egy kilowattóra villamos energia bruttó 9,44 eurócentbe került Budapesten. A kijevi ár ennek a kétharmada volt, az uniós és az európai átlag viszont több mint a háromszorosa, az árrekorder berlini pedig négyszer nagyobb.
A tarifák nem azonos ütemben csökkentek, aminek az az oka, hogy az energiaválság hónapjaiban szinte az összes európai kormány hozott valamilyen intézkedést a háztartási árak féken tartására, így ezen intézkedések visszavonásának az üteme és a hatása is eltérő.
Folytatódik az árcsökkenés a benzinkutakon
Általános üzemanyagár-csökkentés lépett életbe a magyar benzinkutakon – derült ki a Holtankoljak friss adatközléséből. Az üzemanyagár-figyelő blog szerint péntektől újra változtak a hazai üzemanyagárak, a benzin és a gázolaj esetében is öt-öt forintos árcsökkenésről döntöttek a nagykereskedők.
Mindez nem meglepetés, ahogy arra lapunk kedden felhívta a figyelmet, az olaj jegyzése négyhavi negatív csúcsot ért el, és 77 dollárnál alakult hordónként. Ebből pedig az is következett, hogy a magyarországi üzemanyagár is lefelé korrigált.
Átadták az új Duna-hidat: Orbán Viktor rögtön be is jelentette, hol épül a következő
Csütörtök délelőtt átadták a Duna magyarországi szakaszának huszadik hídját. Az esemény jelentőségét jól mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott az eseményen. Az új Duna-híd Kalocsát és Paksot köti össze. Egy kétszer egy sávos átkelő épült, amely Tomori Pál egykori kalocsai érsek és hadvezér nevét kapta. – A hídépítő cégeknek pedig üzenjük, lehet tovább délre menni a Dunán, felkészül Mohács, a következő híd ott fog megépülni – erősítette meg a korábbi híreket Orbán Viktor.
Az állami tulajdonú MVM történetének legnagyobb befektetése
– Az MVM-csoport kötött megállapodást az azerbajdzsáni állami tulajdonú Southern Gas Corridor CJSC-vel (SGC) az Azerbajdzsán területén lévő Shah Deniz tengeri földgáz- és kondenzátummező termelés-megosztási megállapodás ötszázalékos részesedésének megszerzéséről – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a megállapodást követően az MTI-nek.
Shah Deniz a világ egyik legnagyobb mélytengeri földgázmezője, amelyet a BP üzemeltet, a részesedés pedig azt jelenti, hogy Magyarország nagy mennyiségű földgázhoz jut. A világ egyik legnagyobb földgázmezőjében szerzett részesedés nem terheli az állami költségvetést.
A tranzakció teljes mértékben illeszkedik az európai uniós diverzifikációs törekvéseihez, a nemzeti energiastratégiához és az MVM-csoport növekedési stratégiához. A tranzakció zárása, azaz az MVM tulajdonba kerülése a zárási feltételek teljesülését követően, 2024 harmadik negyedévében várható az energetikai vállalat közleménye szerint.
Jó hír érkezett a kiskereskedelemről
Áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A január és április közötti forgalom – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
– A kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedése összességében azt jelzi, hogy a kormányzati intézkedések eredményeként a fogyasztás a helyreállás szakaszában tart, amely folyamatot az infláció leszorítása és alacsony szinten tartása, így a reálbérek szeptember óta tartó folyamatos növekedése érdemben támogat. A fogyasztói bizalom erősödésének következtében az óvatossági motívum további oldódása várható, amely a belgazdaság nagyobb teljesítményén keresztül hozzájárul a GDP növekedéséhez – kommentálta a friss adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ismét magyar kézben a Liszt Ferenc repülőtér
Újra magyar tulajdonban van a Budapest Airport Zrt. – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mindez azt jelenti, hogy a magyar kormány visszavásárolta a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaságot. A vételár 3,1 milliárd euró, a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt meghosszabbították.
Még 2023 februárjában derült ki, hogy a magyar kormány ismételten napirendre vette a Budapest Airport Zrt. visszaszerzését. Akkor azzal lehetett számolni, hogy 2023 végéig ez megtörténik, de aztán a szerződés aláírása átcsúszott 2024-re: egészen pontosan volt szó februárról, majd a tavaszról is, legutóbb pedig már azt jelezték, hogy nyárra fejezhetik be az ügyletet. Most már kijelenthető, hogy ez volt a végső dátum – írta a Világgazdaság.
A Gyurcsány-kormány 2005-ben elkótyavetyélte ezt a nemzeti kincset, hiszen az állam számára rendkívül előnytelen vagyonkezelési szerződést kötött. A reptér visszavásárlása huszonöt év alatt megtérülhet.
