Nemzetstratégiai lépések sorozata

A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér visszavásárlása jól illeszkedik az Orbán-kormány 2010-től hirdetett és gyakorolt politikájához. A stratégiai területeken fontos, hogy hazai tulajdonban legyenek a meghatározó vállalatok. Ez erősíti az ország szuverenitását és védi a lakosságot a sokszor csak üzleti érdekeket szem előtt tartó külföldi multinacionális társaságoktól.

A nemzetstratégiai lépések sorát erősíti a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér visszavásárlása Fotó: Kurucz Áprád

– Amiből csak egy van, azt sosem szabad odaadni másnak, azt mindig meg kell tartani – hangsúlyozta péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök. Orbán Viktor ezt a Liszt Ferenc repülőtér többségi tulajdonának visszavásárlása kapcsán nyilatkozta. A miniszterelnök abból a szempontból nem mondott újat, miszerint a kormány kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy a stratégiai területek meghatározó vállalatai hazai kézben legyenek. Jó pár példa akadt erre az elmúlt években.

„Az egész magyar nemzet sokat köszönhet a Molnak, ez a cég volt a mentsvárunk az ínséges időkben, mert amikor a rendszerváltoztatás hajnalán az egyébként valóban elavult szocialista ipart a privatizáció jogcímén elkótyavetyélték, akkor a Mol maradt az egyetlen komolyan vehető magyar cég, amely sikeres volt a legnehezebb időkben is. Ha ez nem így lett volna, akkor Magyarország jóval nagyobb sebeket kapott volna a rendszerváltáskor, és a 2000-es években is, a baloldal dicstelen kormányzásának idején” – ezt szintén Orbán Viktor nyilatkozta még az elmúlt hónap közepén, amikor Tiszaújvárosban átadták Mol-csoport vegyipari Poliol Komplexumát. A miniszterelnök korábban is fontosnak a vállalatot. Emlékezetes, amikor 2011-ben bejelentette: „Magyarország visszaszerezte Oroszországtól a Mol-részvénycsomagot”. A legnagyobb magyar vállalat 21,22 százaléka 2009 márciusa óta volt az orosz Szurgutnyeftyegaz kezében. A kormányfő azt mondta:

fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton, egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása.

A Ferihegyi repülőtér légiáru-forgalma is jelentős
Fotó: Shutterstock
 

Ha már energiaellátás, akkor azt se felejtsük el, hogy a balliberális kormányzás időszakában a magyar energiaszektor privatizációjával az ágazat jelentős része külföldi cégek kezébe került. Ezek a társaságok a teljes értékláncot lefedő pozícióhoz juthattak, ráadásul az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált ezeknek a multinacionális vállalatoknak. Mindennek következményeként torz piaci helyzet alakult ki, így 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. 

Az Orbán-kormány útjára indította a rezsicsökkentés politikáját, majd az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. A lépések eredményeként az unióban hazánkban csökkentek legnagyobb mértékben az energiaszegénységi mutatók.

Szintén jelentős lépésnek bizonyult a Vodafone Magyarország hazai kézbe vétele, amely tavaly a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlásának számított. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erről akkoriban a következőket nyilatkozta: „A háború és a szankciók sújtotta gazdasági helyzeteben sem szabad lemondanunk arról, hogy Magyarország versenyképessége, önállósága tovább erősödjön. A kormány kiemelt célja, hogy a bankszektort, az energiaszektort és a médiaszektort követően többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek közt olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban is, mint a biztosítási szektor és a távközlés. Ezt szolgálja a Vodafone Magyarország tulajdonrészének megvásárlása, amely tovább erősíti hazánk szuverenitását”.

Korábban megírtuk, hogy 2002 és 2010 között csaknem 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok. Mindezt úgy tették meg, hogy csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya. 

A deficit rendre meghaladta a három százalékot, 2006-ban például elérte 9,3 százalékot is. Arról nem is beszélve, hogy folyamatosan nőtt az államadósság, mivel a baloldali kormányzások alatt egyetlenegy olyan év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna. Ellenben az ország és a lakosság több területen is kiszolgáltatottá vált a külföldi multinacionális vállalatoknak. Ez a korszak ért véget 2010 után, mely fordulat legutóbbi lépése a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér visszavásárlása.