– Azt nehéz elmagyarázni 800 ezer embernek, hogy az ő bérük nem fog úgy emelkedni, ahogy idáig, De a kis- és mikrovállalatoknak is nehéz lesz elfogadniuk, ha hirtelen a nyakukba szakad egy kötelező minimálbér-fizetési kötelezettség –magyarázta a szakszervezeti vezető, aki szerint egy lépcsős emeléssel Magyarország helyzete az uniós minimálbérrangsorban is jelentősen javulna.
Most a minimálbér összege bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimumé pedig 326 000, így könnyen kiszámolható, hogy a kötelező legkisebb munkabér összegét 22 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy összezárjon a két bérelem.
Palkovics Imre azt is hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel eleget lehetne tenni az uniós irányelvnek is, amely a nemcsak azt mondja, hogy meg kell állapítani egy méltányos minimálbért, hanem a kollektív szerződéses lefedettséget növelni kell, ami a munkavállalóknak szociális biztonságot teremt, a munkaadóknak pedig kiszámíthatóságot.
A Munkástanácsok vezetője arról is beszélt, hogy szerinte a kormánynak sem lenne ellenére, hogy 2016 után ismét egy többéves bérmegállapodást kössenek a felek, amiben kiszámítható pályát vázolhatnának fel a következő évekre.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, nincs egységes oldalálláspont, azonban a tárgyalófelek egyöntetű véleménye az volt a mai ülésen, hogy a garantált bérminimumot mint hungarikumot nem szabad megszüntetni, továbbra is fenn kell tartani.
– Semmiképpen nem az a cél, hogy megszűnjön a garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbségtétel, hanem az, hogy az uniós irányelvet ültessük gyakorlatba – fogalmazott meg a szakservezetektől eltérő véleményt a VOSZ főtitkára, aki azt valószínűsítette, hogy még jövőre is megmarad a garantált bérminimum.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!