Minden esélye meg van annak, hogy 2016 után újra egy több éves bérmegállapodást kötnek idén a szociális partnerek – írja a Világgazdaság. A lapnak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevői nyilatkoztak a testület csütörtöki ülését követően. Így idén minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén megkezdődtek a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, enne oka, hogy óriási munka vár a munkaadókra és a szakszervezetekre, akiknek november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk az unós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba történő átültetéséről.
A céldátumig a minimálbért a hazai átlagbér 60 százalékára kell felzárkóztatni (jelenleg 41-42 százalékon áll), ehhez pedig rengeteg döntést kell meghozni, kezdve azzal, hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, hány éves bérmegállapodást kötnek, milyen sarokszámok alapján tárgyalnak, illetve hogy építik ki az ágazati tarifák rendszerét Magyarországon.
– Azt javasoljuk, hogy egy lépésben emeljük fel a minimálbért a garantált bérminimum szintjére, azzal a kikötéssel, hogy attól fel- és lefelé is el lehessen térni az ágazati kollektív szerződések keretében – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki rögtön jelezte, hogy ez nem oldalálláspont, és a testületi jóváhagyás sincs még mögötte, de olyan hirtelen jött a szaktárca előterjesztése a VKF mai ülésén, hogy reagálniuk kellett rá. A nemzetgazdasági minisztérium képviselője egy előterjesztése mellett, ami intézményesítené a VKF-et, mint a szociális párbeszéd intézményét, bemutatott egy vitaanyagot is, amelyben a szaktárca a garantált bérminimum 3 év alatt történő megszüntetését javasolja.
Elmondása szerint azonos állásponton van a kérdésben Mészáros Melindával, a Liga Szakszervezetek vezetőjével, akivel informálisan egyeztettek, mindketten úgy gondolják, hogy nem lenne jó egy több lépcsős megoldás. Ezzel ugyanis miközben a két legkisebb bérelem kétségtelenül összezárna, de a garantált bérminimum elértéktelenedne azzal, hogy az éppen csak az inflációt meghaladóan növekedne. A probléma leginkább abból fakad, hogy ez sokkal több embert érintene hátrányosan: míg a minimálbéresek száma 230-250 ezer fő, addig a szakmunkás-minimálbért keresőké 750-800 ezer.
– Azt nehéz elmagyarázni 800 ezer embernek, hogy az ő bérük nem fog úgy emelkedni, ahogy idáig, De a kis- és mikrovállalatoknak is nehéz lesz elfogadniuk, ha hirtelen a nyakukba szakad egy kötelező minimálbér-fizetési kötelezettség –magyarázta a szakszervezeti vezető, aki szerint egy lépcsős emeléssel Magyarország helyzete az uniós minimálbérrangsorban is jelentősen javulna.
Most a minimálbér összege bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimumé pedig 326 000, így könnyen kiszámolható, hogy a kötelező legkisebb munkabér összegét 22 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy összezárjon a két bérelem.
Palkovics Imre azt is hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel eleget lehetne tenni az uniós irányelvnek is, amely a nemcsak azt mondja, hogy meg kell állapítani egy méltányos minimálbért, hanem a kollektív szerződéses lefedettséget növelni kell, ami a munkavállalóknak szociális biztonságot teremt, a munkaadóknak pedig kiszámíthatóságot.
A Munkástanácsok vezetője arról is beszélt, hogy szerinte a kormánynak sem lenne ellenére, hogy 2016 után ismét egy többéves bérmegállapodást kössenek a felek, amiben kiszámítható pályát vázolhatnának fel a következő évekre.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, nincs egységes oldalálláspont, azonban a tárgyalófelek egyöntetű véleménye az volt a mai ülésen, hogy a garantált bérminimumot mint hungarikumot nem szabad megszüntetni, továbbra is fenn kell tartani.
– Semmiképpen nem az a cél, hogy megszűnjön a garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbségtétel, hanem az, hogy az uniós irányelvet ültessük gyakorlatba – fogalmazott meg a szakservezetektől eltérő véleményt a VOSZ főtitkára, aki azt valószínűsítette, hogy még jövőre is megmarad a garantált bérminimum.
