„Bárhogyan nézek is az újonnan kialakítandó rendszerre, az teljesen biztos, hogy a minimálbért jelentősen, legalább 10 százalékot meghaladó mértékben kell emelni ahhoz, közelíteni tudjuk a garantált bérminimumhoz” – fogalmazott Mészáros Melinda a Világgazdaság podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában. A Liga Szakszervezetek vezetője elmondta: 18-án a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívásával lényegében minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén elkezdődnek az idei minimálbér-tárgyalások.
A sietség oka, hogy november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az uniós minimálbér-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről.
Ennek keretében kell dönteniük arról, hogy mi lesz a sorsa a garantált bérminimumnak, egy vagy több lépcsőben szüntetik meg, hány éves bérmegállapodás kötnek, továbbá „le kell ütni azokat a célszámokat is, amelyek alapján tárgyalni fognak”.
Mészáros Melinda arról is beszélt, hiába nőttek a reálbérek, és volt egy dezinflációs folyamat, még mindig azt tapasztalják, hogy magasan vannak az árak, ilyen áron pedig a belső piacot nem lehet élénkíteni. Kétféleképpen lehetne, az egyik az árak csökkentése – ahol a kormánynak kellene közbeavatkoznia –, vagy a bérek emelése. Ez utóbbinak azonban megvan a kockázata az infláció vonatkozásában.
Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy mekkora profitot termelnek a hazai cégek, amelynek a töredékét sem fordítják a bérekre
– emelte ki a szakszervezeti vezető, hogy a magas infláció időszakában jelentősen megemelkedek a profitráták. A jegybank korábban arra mutatott rá, 2022 végén a hazai infláció mintegy ötöde a vállalati túlárazásokból származott.
Mészáros Melinda ezzel együtt elismerte, nagyon nehéz, összetett helyzetben van nemcsak a magyar gazdaság, hanem Európa egésze is. Számos olyan hatás jelentkezett az elmúlt időszakban, amivel még fél évvel ezelőtt sem számolhattunk. Ezek között említette a háborút, a külső kereslet gyengeségét, illetve az elektromos átállást, ami a járműipar hosszú távú működésére befolyással van, és ami miatt az egész autóipar 2024 és 2026 között technológiai átálláson megy keresztül. Ez magával hozza azt, hogy csökken a kereslet a hagyományos motorral hajtott gépjárművek iránt. Magyarországon többek között a kecskeméti Mercedesnél látják azt, hogy gyakorlatilag egy műszakos termelésre álltak át a második fél évben.
Mészáros Melinda kitért a két problémás gyár, a dunaújvárosi vasmű és az iváncsai akkumulátorgyár helyzetére is. Az előbbi kapcsán a vasasszakszervezet azt állította, hogy késik a dolgozók fizetése, azonban Liga vezetője szerint a csúszás egynapos volt, a kifizetés 10-e helyett 11-én „hiánytalanul megtörtént”.
