Nem egészen sajtókompatibilis sablonválaszt adott a Coca-Cola a Fanta-sztorira, amiben a terméket az a vád érte, hogy nem minden országban ugyanaz a beltartalma. Mint írták: „Kiemelten fontos számunkra, hogy minden piacunkon olyan üdítőitalokat kínáljunk, melyeket a fogyasztók kedvelnek, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon az üdítőitalok széles választékát kínálhatjuk a víztől a teákon át a szénsavas üdítőitalokig. A Magyarországon és az Európai Unióban elérhető Coca-Cola-termékek összetétele teljes mértékben megfelel a helyi előírásoknak.”
Bár nyilvános adat volt, a hazai sajtó rácsodálkozott, hogy Olaszországban 12, itthon öt százalék narancsot tartalmaz az ital. Ez nem feltétlenül ütközik a 2022 májusban módosított kettős minőséget tiltó uniós jogszabályba, de Lázár János fejlesztési és építésügyi miniszter egy Facebook-posztjában az ügy apropóján visszaemelte a kettős minőség témát a közéletbe, mondván,
a multik itthon szemetet árulnak, mert csak a profit érdekli őket, így szükségessé vált az erre vonatkozó törvény szigorítása.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az unióban a kettős minőség szabályozása brüsszeli hatáskör, de van a tagállamoknak mozgásterük a szabályozás konkretizálásához, szigorításához.
Sőt a magyar uniós soros elnökség még akár lehetőséget is ad arra, hogy a központi szabályozás módosítását is szorgalmazzák.
A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a szabály egyébként nem rossz, a végrehajtásban azonban lehetne szigorítani, például a tagállamok szakhatóságainak szorosabb együttműködésével, ezen a téren a kommunikáció erősítésével. Ehhez pedig egy átfogó piacfeltárás és adatbázis-készítés szükséges kiindulópontként. Nem mellesleg amíg ez nincs, addig időről időre téma lesz a globális márkák egyes piacokon való eltérő beltartalma és íze.
Lehet más az íze
Az uniós szabály elsősorban azt tiltja, hogy azonos márkanéven, azonos kiszerelésben, külalakban, megjelenésben nem térhet el a termék beltartalma egyik és másik országban – ha igen, azt részletesen és érthetően a termékre kell írni, ez például a Fanta esetében releváns.
Ám a szabály enged némi rugalmasságot az egyes országokban használt alapanyagok eltérő tulajdonságaira vonatkozóan. Azt a jogszabály is megjegyzi, hogy ezen alapanyagok mássága okozhat ízbeli eltérést. Ám azt szigorúan tiltja a szabály, hogy egy tusfürdőben eltérő legyen az egyes piacokon a hatóanyag, illatanyag. Sőt vannak szabályok például a flakon kiömlőnyílásának méretére vonatkozóan is.
Más kérdés, hogy a minőségi termék fogalom nem jogi kategória, ezt rendkívül nehéz meghatározni. Minőségi terméknek tekinthető az, amely alapanyaga, összetevője vagy maga a termék megfelel a Magyar élelmiszerkönyvben szereplő leírásnak. Ebből kiindulva rendkívül nehéz egészségtelen vagy egészséges terméknek nevezni bármit is, amely tartja magát az élelmiszerkönyv leirataihoz. Magyarán nem egy élelmiszer, hanem a fogyasztó életvitele lehet egészséges vagy egészségtelen, az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége, gyakorisága tekintetében. Tény azonban, hogy az élelmiszerek hatással vannak az egészségre, így bizonyos alapanyagok, összetevők, kiegészítők táplálkozás során történő elhagyása vagy túlzott bevitele tartós vagy átmeneti egészségkárosodáshoz vezethet. Itt jön a képbe Lázár János „szemétre” vonatkozó megjegyzése.
Az olasz narancslobbi
Ami a Fanta-ügyet illeti, más szakértők arra hívták fel a figyelmünket, hogy Olaszországban rendkívül erős verseny van a cukros üdítőitalok piacán, nyilvánvaló, hogy minden gyártó szeretne valamivel kitűnni. Az országban jelentős a narancstermesztés, így vélhetően erős a narancslobbi is, amely ugyancsak befolyásoló tényező a Fantába kerülő gyümölcsmennyiség tekintetében.
