Csütörtökön hozza nyilvánosságra a júliusi inflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. Azt már tudjuk, hogy júniusban a mutató a vártnál kedvezőbben alakult: az előző havi négy százalék után 3,7 százalékot ért el. Havi alapon ugyanakkor az átlagos árszint nem változott. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a minap arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kedvező júniusi adatokban fontos szerepet játszott az üzemanyagok árának 3,4 százalékos havi alapú mérséklődése. Júliusban ugyanakkor az üzemanyagok árának változása a várakozások szerint felfelé hajtotta az inflációt, becslésük alapján 0,2 százalékponttal felhúzva a havi alapú árváltozást. Ennek megfelelően júniushoz képest az árak 0,5 százalékkal lehettek magasabbak júliusban, míg az éves infláció 3,9 százalékot tehetett ki. Azaz a szám maradhatott a jegybanki célsávban, de megközelíthette annak tetejét. A közgazdász szerint az év egészét tekintve az infláció négy százalék körül alakulhat.
Régiós irány
A statisztikai hivatal első negyedévről készített összegző elemzése rámutatott arra, hogy az év első három hónapjában folytatódott az a dezinfláció, ami 2023 februárjában, az elmúlt két év nagy inflációs hullámának csúcspontját követően indult el. A fogyasztói árak az első negyedévében átlagosan 3,7 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.
A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint a hazai infláció 2023 decembere óta belesimul a régiós trendbe.
Ez alapján az idei első negyedévben 3,6 százalékkal nőttek Magyarországon a fogyasztói árak, ami az azonos mértékű lengyelországi és szlovákiai inflációval együtt az ötödik legnagyobb áremelkedésnek számított az Európai Unióban. Térségünk inflációja továbbra is magasabb volt a 2,8 százalékos uniós átlagnál: a szomszédos tagállamok és a visegrádi országok közül egyedül Csehországban emelkedtek ennél kisebb ütemben a fogyasztói árak.
Lépett a kormány
A hazai infláció lelassulásában az élelmiszerek, a háztartási energia és az üzemanyagok fogyasztói árának konszolidálódása játszotta a főszerepet, miközben a szolgáltatások magas szinten ragadt inflációja ezzel ellentétes hatású volt.
Az élelmiszerek árának alakulását érdemes kicsit alaposabban megnézni. A 2022-ben és 2023-ban egyaránt 26 százalékos élelmiszer-infláció 2024 első negyedévében átlagosan 2,2 százalékra mérséklődött. Ennek érdekében több lépést is tett a kormány, ide tartozik az online árfigyelő rendszer bevezetése, de emlékezhetünk a köztelező akciózások időszakára is. Az élelmiszerek árváltozása egyébként termékenként nagymértékben különbözött. A cukor drágult a leginkább, az egy évvel korábbihoz képest 34 százalékkal, azzal összefüggésben, hogy a hatósági árszabályozás módosítása 2023 augusztusában egyszeri, ugrásszerű áremelkedéssel járt. Ezen kívül jelentősen (9–13 százalékkal) nőtt a csokoládé és a kakaó, az üdítőitalok, a házon kívüli étkezés és a sertéshús fogyasztói ára. Számottevően, tíz-húsz százalékkal olcsóbb lett ugyanakkor a kenyér, a száraztészta, a tej, a tejtermékek, a tojás és a liszt.
