A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten szinte mindennap jelentkezik valamilyen fontos gazdasági adattal. Hétfőn a júniusi termék-külkereskedelmi adatok első becslése jelenik meg – ismertette lapunk megkeresésre Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Májusban a termék-külkereskedelem kedvezőtlenül alakult: az export volumene 5,8, az importé pedig öt százalékkal esett vissza éves alapon, miközben a cserearány 0,2 százalékkal romlott. A többlet így egymilliárd eurót tett ki – 218 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az Európai Unió tagállamainak csökkenő keresletét mutatja, hogy az unióba irányuló export volumene 7,2 százalékkal csökkent, miközben a többi országba csak 1,1 százalékkal exportáltunk kevesebbet – sorolta Regős Gábor.
(Fotó: MTI/Mohai Balázs)
A reálbérek már indokolnák a fogyasztás bővülését
Kedden látnak napvilágot a júniusi kiskereskedelmi adatok. Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene havi alapon nem változott, míg éves alapon 3,6 százalékkal bővült. Éves összehasonlításban tehát a kiskereskedelem és így a fogyasztás érdemben hozzá tud járulni a gazdasági teljesítmény bővüléséhez, ugyanakkor a tízszázalékos átlagos reálbér-emelkedés nyomán a fogyasztás lehetne ennél erősebb – és a havi alapú indexekben is jó lenne növekedést látni. Kiderül, hogy ez júniusban megvalósult-e.
Szerdán a júniusi ipari termelés első becslését ismerhetjük meg. Az ipar az elmúlt hónapokban gyengén teljesített az alacsony külső kereslet eredményeként. Havi alapon az ágazat teljesítménye immáron három hónapja csökkent – májusban 1,1 százalékkal, miközben az éves alapú visszaesés 5,2 százalékot ért el. Júniusban éves alapon biztosan továbbra is jelentős csökkenést mutat majd az éves alapú index, már csak a naptárhatás miatt is: idén júniusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint egy évvel korábban. Így leginkább a havi alapú összehasonlítást lesz most érdemes figyelni – emelte ki Regős Gábor.
A célsáv tetején lehet az infláció
Csütörtökön hozzák nyilvánosságra a júliusi inflációs adatokat. Júniusban az infláció a vártnál kedvezőbben alakult, az előző havi négy százalék után 3,7 százalékot tett ki. Havi alapon ugyanakkor az átlagos árszint nem változott. A kedvező júniusi adatokban fontos szerepet játszott az üzemanyagok árának 3,4 százalékos havi alapú mérséklődése. Júliusban ugyanakkor az üzemanyagok árának változása a várakozások szerint felfelé hajtotta az inflációt, becslésünk alapján 0,2 százalékponttal felhúzva a havi alapú árváltozást. Ennek megfelelően júniushoz képest az árak 0,5 százalékkal lehettek magasabbak júliusban, míg az éves infláció 3,9 százalékot tehetett ki, azaz maradhatott a célsávban, de megközelíthette annak tetejét. Az év egészét tekintve becslésünk szerint az infláció négy százalék körül alakulhat – jelezte Regős Gábor.
Kedvező államháztartási adatok?
A Pénzügyminisztérium csütörtökön teszi közzé az államháztartás júliusi folyamatairól szóló gyorstájékoztatóját. Júniusban az államháztartás hiánya 107,8 milliárd forintot ért el, ami kedvezőnek számít – az elmúlt 22 évben ennél csak magasabb volt ez az érték. Ugyanakkor az első négy hónap magas deficitje miatt az első féléves hiány magasan, 2656,4 milliárd forinton alakult, ami az éves előrirányzatot 5,6 százalékkal meghaladja – tegyük hozzá: ez még a nem módosított, de a költségvetési törvény szerint érvényben lévő előirányzat, ennél a magasabb előirányzat miatt kedvezőbben állunk. A hetedik havi hiányadatot nagyban befolyásolja majd az áfabevételek alakulása: az év elején itt a folyamatok kedvezőtlenül, majd utána kedvezően alakultak, reméljük, hogy ez utóbbi tendencia fog most folytatódni – fűzte hozzá Regős Gábor.
Az Eurostat e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő júniusi belföldi ipari termelői árakat és a kedden napvilágot látó júniusi kiskereskedelmi adatokat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint.
Minimálisan bővülő fogyasztás az eurózónában
Májusban a belföldi ipari termelői árak az eurózónában 0,2, a teljes Európai Unióban pedig 0,3 százalékkal csökkentek havi és 4,2, valamint négy százalékkal éves alapon. E mögött ugyanakkor eltérő folyamatok húzódnak meg: az eurózóna adatait nézve bár az energiaszektor termelői árai 11,4, a közbenső termékek árai pedig 2,9 százalékkal mérséklődtek egy év alatt, a tőkejavak ára 1,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5 százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkeké pedig 1,1 százalékkal emelkedett. Azaz bár az ipari termelői árak csökkentek, ebben leginkább az energiaárak mérséklődésének volt szerepe – sorolta Regős Gábor.
(Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)
Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene az eurózónában és a teljes Európai Unióban is 0,1 százalékkal nőtt havi alapon, miközben éves összevetésben a bővülés 0,3, illetve 0,6 százalék volt. Azaz a kiskereskedelem és így a fogyasztás ha csak minimális mértékben is, de növekedni tudott az egy évvel korábbihoz képest. A kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz viszonyítva legnagyobb mértékben Luxemburgban (10,4 százalék), Horvátországban (8,4 százalék) és Romániában (6,5 százalék) nőtt, miközben a legnagyobb visszaesést Belgiumban (5,2 százalék), Észtországban (4,0 százalék) és Szlovéniában (1,1 százalék) mérték.
Tovább lazíthat a román jegybank
A monetáris politika területéről a román jegybank szerdán tartandó ülését érdemes figyelemmel kísérni. Romániában a jegybank júliusi ülésén kezdte meg a monetáris kondíciók lazítását, így az alapkamatot a korábbi hétszázalékos szintről 6,75 százalékra csökkentette. A lazítást lehetővé tette a román infláció fokozatos mérséklődése: a pénzromlás mértéke keleti szomszédunkban a januári 7,4 százalékos szintről júniusra 4,9 százalékra csökkent. Kérdés, hogy a román jegybank folytatja-e mostani ülésén is a lazítást – a mérséklődő infláció fényében ezt nem lehet kizárni.
