Az európai gazdák érdekei helyett továbbra is az Ukrajnában működő nyugati nagyvállalatok mellett tart ki Brüsszel – szögezte le közös közleményében a NAK és a Magosz. Mint írják, eközben az Európai Bizottság az Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi megállapodással a földbe döngölné a közösség agrár-élelmiszeripari termelését, a küszöbönálló egyezménnyel azonban nemcsak a gazdák, a fogyasztók érdekei is komolyan sérülhetnek.
Fotó: Kállai Márton
A világon az EU alkalmazza a legszigorúbb növényegészségügyi, illetve élelmiszer-biztonsági szabályokat, ezeket az előírásokat azonban sajnos csak az európai termelőktől követelik meg, az EU-n kívülről érkező termékekkel szemben nincsenek ilyen elvárások. Igaz ez az Ukrajnából érkező árukra is. A háborús országban például számos olyan növényvédő szert alkalmaznak a termelésben ma is, amelyeket az EU-ban már régen betiltottak. Ilyen például az Atrazin. A gyomirtó szerekben alkalmazott hatóanyagot az EU húsz éve betiltotta, mivel
- szív- és érrendszeri problémák,
- asztma,
- ekcéma és
- allergia
kiváltója lehet. Ugyanígy az Acatoklór nevű, gyomirtó szerekben alkalmazott hatóanyag az unióban több mint tíz éve nem alkalmazható, mivel súlyos hormonrendszeri károsodást és rákot okozhat.
A két szervezet szerint azonban nem csak a növényvédő szerekkel van probléma. Ukrajna egyik fő exportterméke a baromfihús, amelyet sokkal alacsonyabb költséggel képes előállítani, mint az uniós termelők. Ez pedig részben annak köszönhető, hogy
míg az EU-s gazdák szigorú kritériumok betartása mellett nevelhetnek baromfit – egyebek mellett például az állatsűrűség is korlátozott – addig az ukrán „baromfigyárakban” akár kétmillió csirkét is nevelhetnek.
Nem véletlen, hogy a háború előtt még mennyiségi korlátozások védték az EU piacát, azonban ezeket a kvótákat 2022-től feloldották, ennek eredményeként 130 százalékkal nőtt az EU-ba áramló ukrán baromfihús mennyisége.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna mezőgazdasága óriási potenciállal rendelkezik, akár négyszázmillió ember ellátására is képes lehet, mindezt úgy, hogy nem tartja be az EU-s előírásokat.
Magyarország egyelőre kitart, a magyar kormány határozottan kiállt az ukrán importtilalom fenntartása mellett, holott az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás elindításával fenyegeti hazánkat.
Az importtilalom fenntartását a NAK és a Magosz is teljes mértékben támogatja. Jelenleg ugyanis ez az egyetlen olyan eszköz, amivel meg lehet védeni a piacunkat és a fogyasztókat egyaránt a kétes minőségű, dömpingárú ukrán termékektől.
