Minden várakozást felülmúlt az infláció júniusi mérséklődése

Az elemzői várakozásoknál kedvezőbb értéket mutatnak a júniusi inflációs adatok. Pozitív meglepetést jelentett az élelmiszerek árszintjének 0,3 százalékos havi alapú átlagos csökkenése. A nemzetgazdasági miniszter szerint eredményesek a kormány intézkedései, melyek hatására pozitív láncreakció indult el a gazdaságban.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az élelmiszereké 0,3 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve jelezte: a kormány célzott intézkedései letörték és visszaszorították az inflációt. Az olyan intézkedések pedig, mint az online árfigyelő rendszer, élénk kiskereskedelmi versenyt generálva támogatják, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradjon.

Pozitív láncreakció 

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony infláció pozitív láncreakciót indított be a nemzetgazdaságban, amelynek jótékony hatásait egyre nagyobb mértékben érzékelhetik a magyar családok és a vállalkozások is. 

Az infláció visszaszorításának köszönhetően szeptember óta folyamatosan nőnek a reálbérek, tehát hónapról hónapra egyre többet ér a családok jövedelme. A növekvő reálbérek hatására egyre inkább oldódik a lakosság óvatossági motívuma, amely visszatükröződik a fogyasztás növekedésében: ötödik hónapja emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, ráadásul a családok nem csak a boltokban költenek egyre többet, hanem többet is utaznak. 

Az év első öt hónapjában 13,7 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, amely közel kilenc százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A növekvő lakossági bizalmat tükrözi a hitelezés élénkülése is, 2024 első öt hónapjában a háztartások új lakáscélú hitelszerződései dinamikusan, két és félszeresükre nőttek az előző év azonos időszakához képest. Mindez összességében pozitívan hat a belföldi keresletre, így a belgazdaság teljesítményére is.

 

Nagy Márton a minisztérium közleménye szerint hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyulnak. Az idei első negyedévben újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Ezzel hazánk gazdasági teljesítménye az uniós élmezőnyhöz tartozik. Ehhez az alacsony infláció, valamint az ennek hatására élénkülő kereslet is érdemben hozzájárult – tette hozzá.

Meglepetések a számokban

– Az elemzői várakozásoknál kedvezőbb értéket mutatnak a júniusi adatok, hiszen a legtöbben csak minimálisan csökkenő vagy stagnáló pénzromlásra számítottak – nyilatkozta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy meglepetést jelentett az élelmiszerek árszintjének 0,3 százalékos havi alapú átlagos csökkenése.

 Ezzel a termékcsoport árszintje éves alapon az előző havi egy százalék után 1,1 százalékkal lett magasabb. – Ez nem kifejezetten jelentős élelmiszerinfláció, akár elégedettek is lehetnénk vele. Azt azonban látni kell, hogy az elmúlt években nagymértékben megnövekedett élelmiszerárak így velünk maradtak. Az 1,1 százalékos drágulás mögött ugyanakkor jelentős szórás áll: a liszt ára például közel húsz százalékkal csökkent, míg a cukor ára több mint negyedéve magasabb lett egy év alatt – ismertette.

A szolgáltatások 9,7 százalékos éves alapú drágulása továbbra is felfelé húzza az inflációt – ez az ütem nem tér el érdemben az előző havi 9,5 százalékos drágulástól, azonban havi alapon még mindig egyszázalékos drágulást jelent – ez viszont kellemetlen meglepetés. Ezzel az éves alapú inflációból egy százalékpontot adott a szolgáltatások drágulása. Az üzemanyagok ára az előző hónaphoz képest 3,4 százalékkal csökkent. Ezzel a várakozásoknak megfelelően 0,2 százalékponttal húzta vissza a havi alapú inflációt, míg az éves alapú 3,2 százalékos drágulás 0,2 százalékponttal húzta felfelé az árindexet. 

Az üzemanyagok árának havi alapú árcsökkenése első ránézésre meglepő lehet, hiszen az elmúlt időszakban a hírekben nem az üzemanyagok csökkenő áráról hallhattunk. Ennek magyarázata az, hogy a KSH az árakat minden hónap első húsz napján méri fel, a jelentősebb drágulás pedig ezt követően vagy közvetlenül ezt megelőzően történt, így ez már nem szerepel a júniusi adatokban – majd a júliusiban fog.

Mit lép a jegybank?

– A következő időszakban az infláció a mostani szint körül, esetleg némileg fölötte, négy százalék körül alakulhat, míg az év végén tartósan kiléphet a célsávból a bázishatások miatt. A mai adat alapján a jegybank júliusban teljesen nyugodtan tudja lazítani a monetáris politikát. Kérdés azonban, hogy ez ténylegesen megtörténik-e: a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása ezt nem segíti elő, míg a gyenge forintárfolyam kifejezetten gátolja – a kamatok csökkentésében tehát nagy szerepe van a kockázati megítélésünk javításának – tette hozzá Regős Gábor.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője is reagált a friss adatokra. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapok adatai  már azt is jelzik, hogy a reálbérek növekedése nyomán bővülő keresletre válaszul a szolgáltató szektor egy része az árak emelésével reagál.

– Habár a következő hónapokban kismértékben gyorsulhat az infláció, elsősorban a bázishatások nyomán, – a tavalyi havi alapú árcsökkenések kiesnek a referenciaidőszakból – azonban még ezzel együtt is az idei év átlagában 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedési ütem. Vagyis a bérek mellett a nyugdíjak reálértéke is növekedhet az idei évben. Előrejelzésünk szerint az infláció a jövő év elején kezdhet majd el ismét lassulni és 2025 nyarára térhet vissza a jegybank háromszázalékos céljához – ismertette.