Az elmúlt években itthon is rendkívül népszerűvé váltak a különböző internetes áruházak, piacterek: 2024-ben 4,3 millió magyar vásárolt online, 48 százalékuk külföldről is. A bruttó forgalom 15 százalékot nőtt, elérte az 1945 milliárd forintot, a leadott rendelések száma 114 millió volt. Az online részesedés a teljes kiskereskedelemből nagyjából 9,6 százalék, ennek a felét multinacionális nagyvállalatok értékesítik, mint például a MediaMarkt és a Saturn Holding német anyacége, a Ceconomy, illetve a legnagyobbak közt van a cseh Alza, a román EMAG és magyar tulajdonúak is, mint például az AQUA, az iPon és a BestByte.
2022-ben a Temu megjelenése jelentett trendfordulót. A kínai online piactér rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert, már 2,3 millió magyar vásárolt rajta legalább egyszer, jelenleg a piac hat százalékát birtokolják. 2024-ben a 120 milliárd forintos bevétele háromszor több volt, mint a MediaMarkt online megrendelésekből származó forgalma.
A kínai cégek már 2021-től kezdve hoztak létre raktárakat Európában, de ezek előnyei csak kevés országban kezdenek el éppen mostanában érvényesülni.
A csomagok főként közúton, vasúton és tengeren szállított konténerekben jutnak el Európába, ami általában 30-45 napot vesz igénybe. A légi fuvarozás jóval gyorsabb, három–hét nap, de drágább is.
2022-ben ezen változtatott a Temu, amely ingyenes légi szállítással igyekezett vonzóbbá tenni a csomagos rendeléseket Kínából, azonban a kínai kiskereskedők esetében is fennáll az, hogy a szállítmányozás és a célpiacokon történő fuvarozás és kézbesítés nem saját logisztikai hálózatukon keresztül bonyolódik.
2025 júliusában e tekintetben értünk egy mérföldkőhöz, ugyanis a kínai JD szert tett a Ceconomy 11 országot lefedő szállítmányozási, raktározási és értékesítési kapacitására. Ezzel a JD a Kínában már bevált stratégiáját valósítja meg Európában, amelynek alapja a több közbülső szint és szereplő kiiktatása az értékláncokból.
A tartós fogyasztási cikkek termelése a reform és nyitás után kiszerveződött a nyugati országokból Kínába. Ehhez még a nyugati cégek biztosították a tőkét és a technológiát, ma már nagyrészt inkább csak megrendeléseket adnak le a kínai beszállítóknak, akik egyszerre több, nagy nyugati márkát szolgálnak ki.
Ezután a szállítmányozás következett, ma Kína rendelkezik a világ legnagyobb teherhajóflottájával.
A 2010-es évekre már megjelentek a kínai tulajdonban lévő vállalatok a saját fejlesztésű termékeikkel is. Ezek közül a nyugati fogyasztók csak a jéghegy csúcsát ismerik, mint például a Huawei, Xiaomi, Lenovo vagy a Hisense. A kínaiak szándékában áll, hogy az európai tulajdonú vállalatokat, mint a Tefal, Bosch, Siemens, Miele vagy a Kärcher kiszorítsa a saját piacukról. Kínában ez a folyamat már előrehaladott, jelenleg Európa került a fókuszba.
