Rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálat a légitársaságoknál, bővülő családtámogatások, marad a csipszadó

Nagy Márton rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el a légitársaságokkal szemben, tovább bővül a családtámogatások kedvezményezetti köre. Magyarország pedig úgy tenne eleget a minimum 200 millió eurós bírság kifizetésének, hogy azt a neki járó 800 milliárd forintból írná le. Néhány adófajta megszűnik, de a csipszadó velünk marad. Heti összefoglaló.

A népegészségügyi adó (közismert nevén csipszadó) beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a fogyasztás viszont általánosan bővült, ezért nem fogy kevesebb ezekből a termékekből sem Fotó: Pexels

Magyarország visszavág Brüsszelnek: 800 milliárd forintot verhet le rajta

A kormány érvényesíteni akarja a határvédelemmel kapcsolatos igényeit Brüsszellel szemben – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken. Rétvári Bence nyilatkozatának előzménye, hogy a csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet végrehajtási kérdésekről. Ebben a kormány a következő állításokat fektette le:

Magyarország az Európai Unió felé irányuló tömeges és ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben folyamatosan és hatékonyan védte az  Európai Unió külső és schengeni határait, biztosította a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség zavartalan működését.

Brüsszel mintegy kétmilliárd euróval, azaz mintegy 800 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ugyanis Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre. Ezekhez a terhekhez az Európai Unió érdemben nem járult hozzá és a határait védő Magyarországgal szolidaritást nem vállalt.

Magyarországgal szemben az  Európai Unió intézményei éppen a határok hatékony védelme miatt indítottak politikai támadásokat és politikailag motivált jogi eljárásokat.

Magyarország pedig úgy tenne eleget a minimum 200 millió eurós bíróság kifizetésének, hogy azt a neki járó 800 milliárd forintból írná le.

Rétvári Bence most úgy nyilatkozott, hogy Brüsszel azért támadja Magyarországot egy példátlan mértékű bírsággal, mert „nem engedjük be az illegális migránsokat, miközben hazánk hatalmas összeget költött az elmúlt években a határvédelemre”.

Így néz ki a hazai szegénységi arány

A szegénységi arányt tekintve Magyarországon az Európai Unió átlagánál évek óta jobb a helyzet. A statisztikai hivatal elemzéséből kiderül, hogy a mutató értéke 2010 után növekedett, majd 2015-től évről évre csökkent. 

A legutóbbi összegzés megállapítja, hogy 2022-ben a lakosság 12,1 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest. A szegénységi arány értéke hazánkban a második legkisebb (Szlovéniával megegyezően) az unióban. A nemek szerinti eltérés hazánkban nagyobb volt a tagállamok átlagánál, a férfiak 11,6 százaléka, míg a nők 12,6 százaléka számított jövedelmi szegénynek 2022-ben. A tartós szegénységben élők aránya 4,9-ről 4,4 százalékra csökkent 2021-hez képest. A korcsoportokat tekintve az átlagot az ötven felettiek szegénységi aránya haladta meg jelentősebb mértékben. A legnagyobb arányban az 50–64 évesek között találhatók szegénységben élők. A 65 évesek és annál idősebbek szegénységi aránya 15,4-ről 13,4 százalékra csökkent egy év alatt.

Varga Mihály: csiszolnak az adórendszeren, néhány teher megszűnik, de a csipszadó marad

A magyar adórendszer világszinten is versenyképes, de néhány ponton megérett a változtatásra – mondta az InfoRádiónak Varga Mihály.  Jövőre már kivezetik

• a légiforgalmi adót,
• a gyógyszergyártók adóját és
• a távközlési adót.

– Nagyon bízom benne, hogy a következő lépésben pedig a más ágazatokat érintő különadókat, extra adókat is felül tudjuk vizsgálni és ki tudjuk majd vezetni, vagy csökkenteni tudjuk – tette hozzá.

A kormány ezekben az ügyekben, az átvilágítás eredményeit is figyelembe véve, az őszi költségvetési vitával párhuzamosan fog véleményt nyilvánítani. 

A csipszadó eredményére vonatkozó kérdésre – amely szerint a fogyasztást sújtó teher ellenére több fogy az egészségtelen étkekből – azt válaszolta: „Nyugodt vérmérséklettel fogadom a multinacionális cégek meg-megújuló kísérletét, hogy ezt a típusú adót valahogy kivegyék a rendszerből”. A szándék a csipsz, a cukor, a zsír, a transzzsír és más, az orvostudomány által is egészségtelennek tartott termékek adóztatásával az volt, hogy egyrészt ezekből kevesebbet fogyasszunk, illetve hogy ha már ilyen terméket eszünk, akkor abban kevesebb só, kevesebb káros anyag legyen. A harmadik szempont pedig az volt, hogy az egészségügy többletforrásokhoz jusson. Mind a három feltétel megvalósult. 

A miniszter szerint  a reálbér-növekedés miatt az emberek mindenből többet fogyasztanak, így fordulhatott elő, hogy azokból a termékekből is több fogyott, amelyekre kivetették a csipszadót.