Balogh László szerint a kerületek átlaga, illetve az árképzés egymással több ponton összefüggenek. A tulajdonosoknak érdekük a fizetőképes bérlő, ezért is fordulhatott elő a pandémia alatti harminc százalékos árcsökkenés, tavaly pedig az infláció alatti drágulás. A kiadhatóságot pedig az ingatlanok állapota és a lokáció is befolyásolja: Csepelnek és Újpestnek kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatai vannak, a HÉV-és a metró közelsége mindenképp érv lehet a peremkerületek legalábbis azok egyes részei mellett. Ezen felül meghatározó még az ingatlanállomány, az újépítésű lakások felfelé húzzák a kerületi átlagot, ám drasztikus eltérések nincsenek, mivel a szigetszerű hatások más egyéb társadalmi tényezőkkel összefüggésben értelmezendők és meglehetősen ritkák.
Így amennyiben kitart a bérnövekedés üteme, a gazdasági akciótervnek köszönhetően is nő a vásárlóerő, azt eredményezheti, hogy bár a díjak nem csökkennek, a drágulás üteme változik. Balogh László szerint valószínű egy olyan forgatókönyv, ahol úgy válik megfizethetőbbé a lakhatás, hogy az árak nem csökkennek. Járulékosan pedig tovább tisztulhat a bérleti piac, mivel a munkaadók számla ellenében érvényesítik a lakhatási támogatást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!