Magyarországon a fővárosban kerületenként eltérő szabályozással találkozhatunk a rövid távú lakáskiadás területén, de teljesen tiltó határozat eddig semelyik városrészben sem született. A VI. kerületi önkormányzat az állandó lakcímmel rendelkezők megkérdezését követően döntött a rövid távú lakáskiadás tiltása mellett, amely a Duna House szakértőinek véleménye szerint egyelőre nem hoz majd drasztikus változást a fővárosi ingatlanpiacon – mondta el lapunk megkeresésére Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. Szabályozói, önkormányzati szempontból is előnyös lehet a rövidtávú kiadás terén a szigorúbb szabályozás, de még a tevékenység tiltása is átláthatóbbá teszi a kerületben bérbe adott ingatlanok piacát.
Fotó: Székelyhidi Balázs
A kerület ingatlanjai a befektetők körében kifejezetten keresettek voltak, azonban azok, akik életvitelszerű, mindennapos használatra kerestek belvárosközeli lakást, a bulinegyed zaja és a turisták tömege miatt kevésbé döntöttek a korábban népszerű lokáció mellett. Írtuk, ugyanebből az okból lehetett „csak” kicsivel több mint ötven százalék a tiltásra szavazók aránya, hiszen akadtak, akik már korábban elköltöztek és eladták a belvárosi lakásukat.
A járványidőszakban a turizmus visszaesése miatt sokan váltottak a rövid távú kiadás helyett a hosszútávú bérbeadásra, vélhetően a tiltás hatálybalépése után (2026-tól lép életbe a rendelet) a tulajdonosok egy része ismét így tesz majd.
Benedikt Károly kiemelte: nagy arányban vannak azok a befektetők is, akik a felújítási munkálatok, illetve a nagyobb lakások szétválasztását, átalakítását követően a modern, kisebb lakások értékesítése mellett döntenek és így tesznek szert haszonra. Az Airbnb tiltásával ugyanakkor ezek a lakások várhatóan megjelennek majd a hosszú távra kínált albérletek kínálatában, hiszen a garzonok keresettek és igen jól kiadhatók.
Benedikt Károly megemlítette azt is, hogy a főváros egészét vizsgálva 970 ezer budapesti lakásból 20-25 ezer működhet magánszállásként, ami alig két és fél százalékot jelent, Terézvárosban azonban magasabb az airbnb-s lakások aránya. A kerületben hozzávetőlegesen 28 ezer lakás található, amelynek nyolc százaléka rövid távú bérbeadás útján hoz hasznot tulajdonosának. Az ilyen ingatlanokra kivetett építményadóból több száz milliós bevétele származott az önkormányzatnak, amivel értelemszerűen 2026-tól már nem számolhatnak.
Mivel a rövid távú lakáskiadás lehetősége eleve árnövelő tényezőként jelentkezett egy amúgy is magasabb árfekvésű kerületben, vélhetően növekszik majd a hosszú távra kínált lakások kínálata. Viszont mivel kifejezetten keresettek a frekventált kerület lakásai, ezért az árak változatlanul lépést tartanak majd a környező kerületek ingatlanáraival, azaz Benedikt Károly nem számol érdemi árcsökkenéssel az előbb leírt kínálatbővülés ellenére sem.
Ugyanakkor kormányzati szinten is tervben van, hogy a rövid távú lakáskiadást országos szinten korlátozzák, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyenesen úgy fogalmazott, lakhatási kérdésként tekintenek az Airbnb-re. Benedikt Károly a lehetséges országos szabályozás kapcsán azt mondta, ennek megvalósulására vélhetően sokat kell még várni, hiszen mind turisztikai, mind lakhatási szempontból számos kérdés merülhet fel. Az ingatlanközvetítő szakemberei szerint egyelőre sem az érintett kerületben, illetve a pesti belváros egyéb kerületei esetében sem várható sem azonnali, sem drasztikus hatás. Ennek megfelelően a vidéki területeken, nyaralóövezetekben sem várható egyelőre változás.
