A huszonegy pontos gazdaságélénkítő program közel fele a lakhatásra épít, ám a másik két terület is összhangban áll ezzel, hiszen az egyéb ösztönzők a lakosság vásárlóerejét növelik – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kiemelte, a kabinet célja ösztönözni a sajátlakás-vásárlást, ugyanakkor azzal, hogy befolyásolja a lakbérek alakulását, a fiatalokat segíti, ugyanis a fiatalok jelentős hányada él bérlakásban. Sőt, megjelennek gyerekvállaláshoz, tágabban pedig a demográfiai helyzethez nem köthető könnyítések is – mutatott rá.
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté
A kormányzat által tervezett kiemelt intézkedés lehet az, hogy visszatérne a 2018 végén megszűnt lakáskafetéria. Ez lehetővé tenné, hogy a munkáltatók kedvezőbb adózással vagy adómentesen támogassák munkavállalójuk lakhatását. Valójában kölcsönösen előnyös helyzetről van szó, hiszen a támogatást közvetlenül a munkaadók adják, ez a kormányzat számára is költséghatékony megoldás, mert így csak a kieső személyi jövedelemadó-bevételekkel kell számolniuk. Az olyan munkaadó vonzóbb lehet, amelyik lakhatási támogatást is nyújt, ha pedig növekszik a vásárlóerő, újabb adásvétel vagy felújítás fog megjelenni az ingatlanpiacon, ami gazdaságélénkítő – magyarázta a szakértő.
Ahogyan az ismert, 2025-ben ezermilliárd forintnyi tőke áramolhat az ingatlanpiacra, részben az inflációkövető állampapírokból kiszálló befektetők révén. Ez az összeg a tavaly-tavalyelőtti lakáspiaci forgalom harmadát-negyedét teszi ki, ráadásul elsősorban az újlakás-piacon jelenhet meg, a kereslet pedig a jelenlegi kínálathoz mérten növekszik, ami áremelkedést jelent majd – vázolta a szakértő. Mivel egy már eleve élénk piacot fűtenek tovább ezek az intézkedések, a gazdasági akciótervben szereplő Airbnb- és lakbérszabályozás, azaz a kétféle szabályozás ezzel ellentétesen hathat. Rövid távú lakáskiadásra két évig nem adnának ki új engedélyt, a jelenlegi 38 400 forintos szoba-átalányadó pedig százötvenezer forintra emelkedne. A várható, társadalmi egyeztetésre bocsátott intézkedés már most nyomot hagyott az árakon a VI. kerületben. Az 50 négyzetméteresnél kisebb felújított és újszerű eladó ingatlanok kínálata augusztus eleje óta 65 százalékkal nőtt, az átlagos négyzetméteráruk pedig 1,43 miliő forintról 1,37 millióra csökkent. Ez két hónap alatt 5 százalékos árcsökkenés, ami jelentősnek mondható – ez az Ingatlan.com közleményéből derült ki. Hozzátették, az V. és VII. kerület árazásában a terézvárosi népszavazás eredménye, illetve a kormányzati tervek még nem mutatkoztak.
A piacélénkülésnek lehet egy olyan előnye is Balogh László szerint, hogy az évek óta árult ingatlanok is gazdára találhatnak. Ennek hátterében is érdemes a kormányzati ösztönzőprogram pontjait keresni. Az ötszázalékos önkéntes lakáshitel-kamatplafon még egyeztetés alatt áll, ez a vevők egy részét kivárásra ösztönözheti. Viszont a lehetséges vagy remélt előny könnyen elveszhet azzal, ha valaki hónapokat vár, ugyanis már 2-3 hónap alatt drágulnak annyit a lakások, ami miatt nem érné meg a jelenlegi legalacsonyabb kamatú hiteltermék helyett az új konstrukció bevezetésére várni.
Ezenfelül szintén jövőre jelenhetnek meg (néhány százmilliárdos nagyságrendben) az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások is a lakáspiacon, a felsoroltak tükrében kifejezetten élénk lehet a 2025-ös év az ingatlanpiacon.
