Horvátország olyan ingatlanadót vezet be a rövid távú lakáskiadásra, ami a magyar építményadóhoz hasonló: az önkormányzat vetheti ki és kizárólag a lakóingatlanokat érinti, azok lesznek kivételek, amelyeket egy évben legalább tíz hónapra, azaz tartósan kiadnak – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, hogy más ország is szabályozni kívánja az airbnb-t, vagyis a rövid távú lakáskiadást. Kifejtette, a négyzetméterenként hatvan vagy nyolcvan eurócent (az adónem mértékét szintén az önkormányzat szabja meg) nem jelent magas összeget egy évre vetítve, száz négyzetméteres ingatlan esetében átszámítva nagyjából háromszázezer forint.
(Fotó: Shutterstock)
Horvátország szintén lakhatási kérdésként tekint az Airbnb-re, hiszen az országban hatszázezer olyan ingatlan van, amelyet ilyen módon hasznosítanak, ami az ottani lakásállomány harmada.
A szakértő elmondta azt is, aki nem fizeti be, ezer és hatezer euró közötti (akár kétmillió forintot meghaladó) bírságot kockáztat, a nyári szezon viszont kitermelheti a tulajdonosok számára az adót is. Ráadásul ez a díjtétel a helyi önkormányzatok bevételeihez járul hozzá.
A rövid távú lakáskiadás szabályozása nem új keletű dolog – mutatott rá Balogh László. Bécsben évente legfeljebb kilencven, Párizsban pedig százhúsz nap erejéig lehet Airbnb szálláshely egy lakás, Portugáliában pedig új engedélyt nem adnak ki, a meglévőket ötévente felülvizsgálják.
Barcelonában pedig harminc napnál rövidebb időtartamra nem lehet kiadni lakóingatlant. Ezek az időtartam-alapú szabályozások számítanak a régebbi konstrukciónak, míg az adóalapú szabályozások, mint amilyenre Horvátország készül, az újabbak.
Magyarországon az utóbbi típusú mederbe terelés léphet életbe, valójában az alapjait már 2020-ban lerakták, hiszen az önkormányzatoknak lehetőségük nyílt a rövid távú lakáskiadás egy évre jutó napjait maximalizálni. Ami a leendő magyar szabályozással kapcsolatban érdekes Balogh László szerint az az, hogy Közép-Európában nem elterjedt az ingatlanadó intézménye – a rövid távú lakáskiadást mégis ilyenfajta tétellel szabályozhatják. Az alapot pedig a szálláshelyekre érvényes szoba-átalányadó (egy évre 38 400 forint) képezheti, amelyet többszöröznek. Balogh László beszélt arról is, ahogyan az albérletpiacon, „technikailag megoldható”, hogy ismeretségalapon tovább működjön egy Airbnb-szálláshely, azonban akár albérletről, akár rövid távú bérbeadásról van szó, ha a hirdetés egy erre való (lehetőleg ismert és nagy) platformon megjelenik, bírságot kockáztat, aki nem adózik a lakáskiadás után. Ráadásul az online kifizetéseknek minden esetben nyoma van, a pénz útját pedig főleg unión belül nyomon lehet követni, sőt, kormányzati együttműködéssel az is kivitelezhető, hogy az online platformok szedjék be az adót is.
Ami pedig Terézvárost (a VI. kerületet) illeti, egyszeri, egyben jelentős kínálatbővülésre és árstabilizálódásra számít az Otthon Centrum. Lapunk megkeresésére elmondták, az Airbnb tiltásával érintett lakásokat vagy eladják vagy pedig hosszú távra bérbeadják, a szakértőik úgy vélik, rövid távon árstabilizáló hatása is lehet az intézkedésnek. Hasonlóakat már tapasztaltunk a Covid miatti lezárások idején is: akkor a belső kerületekben a turizmus blokkolása nyomán megjelenő, korábban szálláshelyként üzemelő és ezért az átlagos hosszú távra bérbeadott lakásoknál jobb minőségű ingatlanok megjelenése stabilizálta a bérleti díjakat a piacon, de az eladásra kínált ingatlanok átlagos négyzetméteráraira is hatással volt. is Akadt olyan kerület (V. kerület) is, ahol mindez érzékelhető árcsökkenést is hozott.
A külső kerületekben nem jellemző az ilyen típusú bérbeadás, a vidéki városokban, különösen, ahol tovább bővül a munkahelyek száma, illetve jelentős számú diákpopuláció is van, elsősorban arra számítunk, hogy hosszabb távra fogják kiadni ezeket a lakásokat – tették hozzá.
