Horvátország olyan ingatlanadót vezet be a rövid távú lakáskiadásra, ami a magyar építményadóhoz hasonló: az önkormányzat vetheti ki és kizárólag a lakóingatlanokat érinti, azok lesznek kivételek, amelyeket egy évben legalább tíz hónapra, azaz tartósan kiadnak – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, hogy más ország is szabályozni kívánja az airbnb-t, vagyis a rövid távú lakáskiadást. Kifejtette, a négyzetméterenként hatvan vagy nyolcvan eurócent (az adónem mértékét szintén az önkormányzat szabja meg) nem jelent magas összeget egy évre vetítve, száz négyzetméteres ingatlan esetében átszámítva nagyjából háromszázezer forint.
(Fotó: Shutterstock)
Horvátország szintén lakhatási kérdésként tekint az Airbnb-re, hiszen az országban hatszázezer olyan ingatlan van, amelyet ilyen módon hasznosítanak, ami az ottani lakásállomány harmada.
A szakértő elmondta azt is, aki nem fizeti be, ezer és hatezer euró közötti (akár kétmillió forintot meghaladó) bírságot kockáztat, a nyári szezon viszont kitermelheti a tulajdonosok számára az adót is. Ráadásul ez a díjtétel a helyi önkormányzatok bevételeihez járul hozzá.
A rövid távú lakáskiadás szabályozása nem új keletű dolog – mutatott rá Balogh László. Bécsben évente legfeljebb kilencven, Párizsban pedig százhúsz nap erejéig lehet Airbnb szálláshely egy lakás, Portugáliában pedig új engedélyt nem adnak ki, a meglévőket ötévente felülvizsgálják.
Barcelonában pedig harminc napnál rövidebb időtartamra nem lehet kiadni lakóingatlant. Ezek az időtartam-alapú szabályozások számítanak a régebbi konstrukciónak, míg az adóalapú szabályozások, mint amilyenre Horvátország készül, az újabbak.
Magyarországon az utóbbi típusú mederbe terelés léphet életbe, valójában az alapjait már 2020-ban lerakták, hiszen az önkormányzatoknak lehetőségük nyílt a rövid távú lakáskiadás egy évre jutó napjait maximalizálni. Ami a leendő magyar szabályozással kapcsolatban érdekes Balogh László szerint az az, hogy Közép-Európában nem elterjedt az ingatlanadó intézménye – a rövid távú lakáskiadást mégis ilyenfajta tétellel szabályozhatják. Az alapot pedig a szálláshelyekre érvényes szoba-átalányadó (egy évre 38 400 forint) képezheti, amelyet többszöröznek. Balogh László beszélt arról is, ahogyan az albérletpiacon, „technikailag megoldható”, hogy ismeretségalapon tovább működjön egy Airbnb-szálláshely, azonban akár albérletről, akár rövid távú bérbeadásról van szó, ha a hirdetés egy erre való (lehetőleg ismert és nagy) platformon megjelenik, bírságot kockáztat, aki nem adózik a lakáskiadás után. Ráadásul az online kifizetéseknek minden esetben nyoma van, a pénz útját pedig főleg unión belül nyomon lehet követni, sőt, kormányzati együttműködéssel az is kivitelezhető, hogy az online platformok szedjék be az adót is.
