A 2023-as évet nem volt nehéz túlszárnyalni a hazai ingatlanpiacon, azonban elmondható, hogy 2024-ben folyamatosan élénkült a lakáspiaci kereslet, ez pedig ez év eleji 1-2 százalékos dráguláshoz képest augusztusra már 6-7 százalékos drágulást hozott magával. Azzal, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 2025-ben adómentesen használhatók ingatlanvásárlásra, önmagában akár háromszázmilliárd forint jelenhet meg az ingatlanpiacon, ehhez hozzájöhet az is, hogy azok is visszatérhetnek a lakáspiacra, akik az állampapírokat választották az utóbbi időben – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Fotó: Kurucz Árpád
Rámutatott: azzal, hogy százmilliárdos nagyságrendben jelenik meg pluszforrás, egyfajta pénzeső jöhet 2025-ben az ingatlanpiacon. Ez viszont áremelkedéssel is jár, a szakember szerint az utolsó negyedévben kitarthat a lendület és az áremelkedés üteme is.
Visszautalt rá, hogy az év eleje várakozással indult, hiszen ekkor jelent meg a csok plusz, a lendület ugyanakkor visszaesett, majd nyáron ismét felfutott, amikor is már nem a 2024-re halasztott vásárlásoké volt a főszerep, hanem azok léptek piacra, akik úgy látták, nem éri meg a további kivárás. Ugyanis a lakáshitelkamatok már nem csökkentek tovább, az árak pedig az előbb írt mértékben emelkedni kezdtek az előző évhez képest. A nyári lendület inkább a fővárosban, illetve a nagyvárosokban volt érzékelhető – tette hozzá Balogh László.
Összességében pozitív várakozással fordulhat rá 2025-re az ingatlanpiac, amihez hozzájön az is, hogy választás előtti évről van szó,
erre az időszakra pedig nem jellemző a háztartások romló anyagi helyzete sem. Természetesen több tényező formálja a piacot: ha belép az önkéntes ötszázalékos kamatplafon, az vásárlásra ösztönözhet, ahogyan a már említett nyugdíjcélú megtakarítások felhasználhatósága is piacserkentő és a lakásépítések ösztönzése is piacmozgató hatású. Egyúttal az Airbnb szabályozása a befektetési célú vásárlásokat háttérbe szoríthatja – ismert, a VI. kerületben bővül az eladó és a hosszú távra kiadó lakások kínálata –, ezzel párhuzamosan pedig a saját célra vásárlók kerülhetnek előtérbe. Ők pedig most is a piacon vannak, hiszen sokan úgy látják, hogy nem éri meg kivárniuk. Egy év végén bejelentett kedvezmény ugyanis a szakértő szerint azzal jár, hogy akinek az élethelyzete miatt nem sürgős a költözés, a következő évre halasztja a vásárlást, amikortól a könnyítés már életbe lép.
Ismert tény az is, hogy a kormányzat a terézvárosi népszavazás nyomán szintén szigorítani készül a rövid távú lakáskiadást, mivel lakhatási kérdésként kezeli az Airbnb-t. Viszont ez a szabályozás kizárólag a fővárost érinti (ahol az országos albérletkínálat fele koncentrálódik), ugyanakkor mégis nehéz megfizethető lakhatáshoz jutni a jövedelmekhez képest magas albérlet- vagy ingatlanárak miatt. Az elképzelés egyébként nem új keletű, több európai nagyvárosban korlátozták a rövid távú lakáskiadás időtartamát egy éven belül, míg az újabb szabályozó módszer az ingatlanadó. Ezt vezeti be jövőre Horvátország, ahol a lakásállomány harmadát rövid távú kiadásra hasznosítják, megnehezítve a tartós bérlők helyzetét. Maga az ingatlanadó megfizethető tétel lesz, viszont elkerülni nem éri meg, forintra vetítve többmilliós bírsággal járhat. Idehaza a szálláshelyekre érvényes szoba-átalányadó (egy évre 38 400 forint) képezheti a szabályozás alapját.
