A legkiszámíthatóbb és legnyugodtabb embert választottam, Varga Mihályt jelölöm jegybankelnöknek, aki elfogadta felkérésemet – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Ezzel eldőlt, hogy 2025. március elsejétől a jelenlegi pénzügyminiszter veszi át Matolcsy Györgytől a stafétabotot a Magyar Nemzeti Bank élén.
A Világgazdaság felidézte, hogy Varga Mihály karcagi születésű, 1989-ben szerezte meg diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakán, ezt követően az 43. sz. Állami Építőipari Vállalat gazdasági revizora volt. 1990-től a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat közgazdasági munkatársa. Rögtön az első Országgyűlés tagja lett, azon kevesek egyike, aki azóta parlamenti képviselőnek számít. Kormányzati szerepet először először az 1998-as Orbán-kormányban töltött be, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt, majd Járai Zsigmond jegybank élére történő kinevezése után pénzügyminiszter. Bár számos kritika érte az akkori ellenzék részéről, de nevéhez kötődik a magyar gazdaságtörténetben idáig egyetlenegy alkalommal elfogadott kétéves költségvetés.
Az igazi érdeme azonban, hogy ez volt az időszak, amikor a magyar államadósság több évtizede nem látott alacsony szintre csökkent, a 2002-es kormányváltás idején a GDP 55 százalékán állt a hazai adósságmutató. Azaz Magyarország teljesítette az euró bevezetése egyik fontos feltételének számító maastrichti kritériumot, ami azóta sem sikerült.
Élete legnehezebb vállalására készült Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben a választások megnyerésének éjszakáján, ami a körülmények ismeretében egyáltalán nem volt túlzó: mert nemcsak a gazdaság fogott padlót, hanem az államháztartás és finanszírozása gyakorlatilag összeomlott. Az, hogy 2008 őszén nem került csődbe, kizárólag a Nemzetközi Valutaalapnak köszönhető, ugyanis olyannyira beszakadt a kereslet a magyar állampapírok iránt, hogy lényegében nem volt, aki finanszírozza az államadósságot.
Hogy mennyire rossz állapotban volt a magyar államháztartás, mekkora terhet vett nyakába az akkori pénzügyi kormányzat, jól mutatja, hogy akkor hatodik éve, az uniós csatlakozás óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt volt az ország, azaz az unió szégyenpadján ült, mert nem tudta teljesíteni a háromszázalékos maastrichti kritériumot.
Ilyen helyzetben lett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Varga azonban 2010 és 2012 között Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter lett. Így az ő feladata volt a Nemzetközi Valutaalappal való egyeztetések lebonyolítása.
Noha Varga Mihály 2013-tól nemzetgazdasági miniszter lett Matolcsy György jegybankba történő távozásával, valójában a növekedés berúgása döntően a Magyar Nemzeti Bank különböző programjainak köszönhető. A gazdaságirányítási tandem valahogy úgy nézett ki, hogy míg Varga Mihály tartja a szigorú fiskális fegyelmet és próbálja évre évre csökkenteni az adókat, addig a jegybank a laza monetáris politikán keresztül igyekszik minél több forrást becsatornázni a gazdaságba.
Ez a munkamegosztás tökéletesen működött, a gazdaság pörgött, a hiányt leszorították, miközben az infláció alig volt érzékelhető, így ha valamikor aranykorról beszélhetünk, akkor az biztosan a 2014 és 2019 közötti időszak.
Varga Mihály 2018 óta vezeti a Pénzügyminisztériumot. Jelentős kihívást a koronavírus-járvány okozott, ennek következményeként nőtt meg a költségvetés hiánya is. Hogy a kormány és a pénzügyminisztérium nem siette el a hiány lefaragását, az annak is tulajdonítható, hogy próbált egyensúlyozni a növekedés támogatása és a hiány a csökkentése között.
Varga Mihály szakmai pályafutásáról további részletek itt olvashatók:
