Magyarország sikeres a gazdaság növekedéséhez szükséges intézkedések és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában, amit bizonyít, hogy hazánk a károsanyag-kibocsátása csökkentésével párhuzamosan tudta növelni a gazdasági teljesítményét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén először is az éghajlatváltozás veszélyeire figyelmeztetett, igen fontosnak nevezve a gazdaságfejlesztési stratégiák összehangolását a környezetvédelmi szempontokkal. Ennek kapcsán megemlítette a két szélsőséges megközelítést: az ideologikus zöld álláspontot, valamint a klímaváltozás tagadását.
Mi mindkét szélsőséges megközelítést elutasítjuk, s büszkék vagyunk rá, hogy Magyarország sikeresen tudta, tudja összehangolni a gazdaság növekedéséhez szükséges intézkedéseket és a környezetvédelmi szempontokat
– jelentette ki. Erre példaként hozta fel, hogy hazánk ma a világ azon húsz állama közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan tudták növelni a gazdasági teljesítményüket.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy a felelős magyar gazdaságfejlesztési stratégia alapját a környezetkímélő módon, olcsón előállított energiának kell adnia, ez pedig a körülményeket figyelembe véve itthon főleg nap- és atomenergia révén biztosítható.
Majd ennek kapcsán kitért a paksi bővítés állására is, üdvözölve, hogy már valós építkezési munkálatok zajlanak a legszigorúbb biztonsági és szakmai előírások betartása mellett.
Mindkét blokk alatt lezárult a talajkitermelés ötméteres mélységig, másfél millió köbméter földet ástak ki, s így megindulhatott a talajkiemelés is 23 méteres mélységig. Emellett véget ért a résfalazási munka is az érintett mintegy negyven futballpályányi területen.
A talajszilárdítás jelenleg is zajlik, összesen 75 ezer furatot kell elkészíteni, ebből 35 ezer már megvan – sorolta.
Emlékeztetett arra is, hogy a két hosszú gyártási idejű eszköz egyike, a 730 tonnás zónaolvadék-csapda már megérkezett Paksra, a másik, a 330 tonnás reaktortartály gyártása pedig áprilisban megkezdődött. Úgy vélekedett, hogy az első beton öntésére a legkésőbb jövő januárban vagy februárban sor kerülhet, s a beruházás innentől kezdve már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló nukleáris erőműnek fog minősülni.
Ma Magyarországon a villamosenergia-termelés 65,5 százaléka karbonsemleges, ennek hetven százalékát adja jelenleg a nukleáris energia. A paksi atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 megawattnyi kapacitással működik, és a tavalyi évben 90 és 91 százalék között volt a kihasználtsága
– tájékoztatott. Figyelmeztetett, hogy a szakértők becslései szerint 2030-ig nagyjából ötven százalékkal nőhet az EU villamosenergia-igénye, így a kontinens előtt ugyanaz a házi feladat áll, mint Magyarország előtt.
