Sikeresen hangolja össze hazánk a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait

Szijjártó Péter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtt szólalt fel szerdán.

2024. 11. 13. 16:52
SZIJJÁRTÓ Péter Szijjártó Péter a Bosznia-hercegovinai föderáció miniszterelnökével folytatott megbeszélést
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: Kocsis Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország sikeres a gazdaság növekedéséhez szükséges intézkedések és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában, amit bizonyít, hogy hazánk a károsanyag-kibocsátása csökkentésével párhuzamosan tudta növelni a gazdasági teljesítményét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. 

A tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén először is az éghajlatváltozás veszélyeire figyelmeztetett, igen fontosnak nevezve a gazdaságfejlesztési stratégiák összehangolását a környezetvédelmi szempontokkal. Ennek kapcsán megemlítette a két szélsőséges megközelítést: az ideologikus zöld álláspontot, valamint a klímaváltozás tagadását. 

Mi mindkét szélsőséges megközelítést elutasítjuk, s büszkék vagyunk rá, hogy Magyarország sikeresen tudta, tudja összehangolni a gazdaság növekedéséhez szükséges intézkedéseket és a környezetvédelmi szempontokat

– jelentette ki. Erre példaként hozta fel, hogy hazánk ma a világ azon húsz állama közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan tudták növelni a gazdasági teljesítményüket. 

Szijjártó Péter kifejtette, hogy a felelős magyar gazdaságfejlesztési stratégia alapját a környezetkímélő módon, olcsón előállított energiának kell adnia, ez pedig a körülményeket figyelembe véve itthon főleg nap- és atomenergia révén biztosítható. 

Majd ennek kapcsán kitért a paksi bővítés állására is, üdvözölve, hogy már valós építkezési munkálatok zajlanak a legszigorúbb biztonsági és szakmai előírások betartása mellett. 

Mindkét blokk alatt lezárult a talajkitermelés ötméteres mélységig, másfél millió köbméter földet ástak ki, s így megindulhatott a talajkiemelés is 23 méteres mélységig. Emellett véget ért a résfalazási munka is az érintett mintegy negyven futballpályányi területen. 

A talajszilárdítás jelenleg is zajlik, összesen 75 ezer furatot kell elkészíteni, ebből 35 ezer már megvan – sorolta. 

Emlékeztetett arra is, hogy a két hosszú gyártási idejű eszköz egyike, a 730 tonnás zónaolvadék-csapda már megérkezett Paksra, a másik, a 330 tonnás reaktortartály gyártása pedig áprilisban megkezdődött. Úgy vélekedett, hogy az első beton öntésére a legkésőbb jövő januárban vagy februárban sor kerülhet, s a beruházás innentől kezdve már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló nukleáris erőműnek fog minősülni. 

Ma Magyarországon a villamosenergia-termelés 65,5 százaléka karbonsemleges, ennek hetven százalékát adja jelenleg a nukleáris energia. A paksi atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 megawattnyi kapacitással működik, és a tavalyi évben 90 és 91 százalék között volt a kihasználtsága

– tájékoztatott. Figyelmeztetett, hogy a szakértők becslései szerint 2030-ig nagyjából ötven százalékkal nőhet az EU villamosenergia-igénye, így a kontinens előtt ugyanaz a házi feladat áll, mint Magyarország előtt. 

Arról is beszámolt, hogy a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása 2010-hez képest 53 százalékkal mérséklődött. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy már tavaly év végére sikerült elérni a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos napenergia-kapacitási célt, így előre is hozták tíz évvel az eredetileg 2040-re előirányzott 12 ezer megawattos célkitűzést. 

A miniszter ezután rámutatott, hogy 1990-hez képest 2023-ra 37 százalékkal csökkent a magyarországi károsanyag-kibocsátás. 

2010-hez képest tíz százalékkal csökkent az ország károsanyag-kibocsátása tavalyra. Ez egyébként globálisan a huszadik legnagyobb csökkentés volt 

– mondta. Hogyha a hosszú időtávot nézzük 1990 óta, akkor bőven az európai uniós kibocsátás-csökkentési átlag fölött vagyunk – húzta alá, hozzátéve, hogy miközben a magyar kibocsátás 37 százalékkal visszaesett, globálisan ez 62 százalékkal nőtt. 

A miniszter végül arra is kitért, hogy jelenleg a hazai földgáztárolók töltöttsége 91,2 százalékon áll, ami az éves fogyasztás 58,8 százalékát biztosítaná, míg az EU-ban átlagosan az éves fogyasztás mintegy 29 százaléka van betárolva. 

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 6,3 milliárd köbméter földgáz van a magyar tárolókban, ez hét hónap fogyasztását le tudja fedni, így a felkészülés biztonságot ad az előttünk álló téli hónapokra

– szögezte le.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.