Fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság, vége a recessziónak

Nagy Márton közölte, a magyar gazdaság 2025-ben nagyobb növekedési pályára áll. A kilátásokról az elemzők is optimistán nyilatkoztak.

Illusztráció Fotó: AFP

A vállalatok esetében azonban még fordulatra van szükség, helyre kell állítani a hitelezést. Tartós fordulatot a vállalatoknál az hozhat, ha a külső kereslet helyreáll, így az export is újra dinamikusan növekszik. Ehhez az kell, hogy Németország mint hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, a választások után gyorsan kilábaljon elhúzódó politikai és gazdasági válságából és két éve tartó recessziójából.

A kormány azonban addig sem áll meg, a Demján Sándor-programon keresztül 1400 milliárd forintnyi forrással, többek között kedvezményes hitelekkel és egy százmilliárd forintos tőkeprogrammal támogatja a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését, amely a magyarországi ipar teljesítményének fellendítésén keresztül támogatja a gazdasági növekedést.

Nagy Márton végezetül megállapította: a gazdaság idén negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében már három százalék feletti bővülést láthatunk.

Kikerült a technikai recesszióból a gazdaság

– A GDP a negyedik negyedévben a piaci várakozásoknál jobban alakult, a saját várakozásaimnak nagyjából megfelelt: éves alapon a nyers adatok szerint 0,4, a kiigazított adatok szerint 0,2 százalék volt a bővülés, miközben negyedéves alapon 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. A magyar gazdaság tehát kikerült a technikai recesszióból, és a mai adat talán az idei év vonatkozásában is biztatónak nevezhető – kommentálta a friss adatokat Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint 

a negyedik negyedévben – ahogy az év egészében is – éves alapon a bővüléshez a fogyasztás járulhatott leginkább hozzá, míg a beruházások és az export továbbra is visszahúzó erőt jelentenek. 

A fogyasztás növekedésében a reálbérek érdemi, kilenc százalék körüli emelkedése játszott szerepet. Érdekesség, hogy ez nem teljes egészében a hazai kiskereskedelemben csapódott le, nagyobb mértékben nőtt a szolgáltatások vásárlása, a magas árak miatt a bevásárlóturizmus és a külföldi webshopok forgalma – jelezte az elemző.

A beruházások visszaesését a hazánknak járó uniós források egy részének visszatartása, a bizonytalan gazdasági környezet (alacsony kereslet), illetve az állami és önkormányzati forráshiány okozta Regős Gábor szerint. Az export visszaeséséhez az alacsony külső kereslet járult hozzá – különösen is szenved a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás. Az ipar teljesítménye az idei év kapcsán is erőteljes kockázatot jelent. Jól teljesíthettek ugyanakkor a szolgáltatások – ez látszik például a turizmus számainak alakulásán is, ez pedig fontos exportbevétel az országnak.

A friss adat alapján az idei évre vonatkozó 2,5-2,6 százalékos növekedési várakozát egyelőre nem írja át Regős Gábor, ám jelezte: ezt természetesen továbbra is rengeteg kockázat övezi, melyek közül talán a legfontosabb a béremelések mértéke és ennek nyomán a fogasztás növekedése, illetve a külső kereslet alakulása (gondolva itt például a német gazdaságra), ami pedig az exportra hat. 

Ugyanakkor az idei évben a növekedés a tavalyinál szélesebb bázison nyugodhat, mind a fogyasztás, mind a beruházások, mind az export hozzájárulhat. A fogyasztás bővülését a reálbérek várható emelkedése indukálja, a beruházások kapcsán biztató az építőipar rendelésállományának alakulása, illetve az exportnál az új gyártókapacitások elindulása segíthet 

– írta.

A belső kereslet tovább húzhatja idén a gazdaságot

Molnár Dániel szerint is kedvezően alakult a tavalyi negyedik negyedévben a magyar GDP, a gazdaság negyedéves alapon az elemzői várakozásokat érdemben meghaladó mértékben, 0,5 százalékkal tudott nőni. Ezzel tehát nemcsak, hogy kilépett a magyar gazdaság a technikai recesszióból, hanem az áthúzódó hatás is kedvezőbb képet fest az idei növekedést illetően – jelezte a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.

A KSH az első becslés keretében még nem közöl részletes számokat, az ugyanakkor az eddig megjelent ágazati adatok alapján látható, hogy a fordulat a gazdaság széles rétegeiben bekövetkezett 

– hangsúlyozta.

– Az idei évben arra számítunk, hogy a belső kereslet továbbra is húzza majd a gazdaságot. A fogyasztást a jövedelmi helyzet javulása tovább serkentheti, emögött a várhatóan ismét érdemben, 4-5 százalékkal növekvő reálbérek, a lakossági állampapírok kamatfizetései, júliustól a családi adókedvezmény emelése, illetve a Munkáshitel elindítása áll, miközben a javuló kilátások az óvatosságot is oldják majd. De a különböző lakásfelújítási támogatások (SZÉP kártya, Otthonfelújítási Program) hatása és a lakáspiac további élénkülése is megjelenhet a GDP-ben. Vállalati oldalról is számítunk a beruházások élénkülésére, amelyet a Demján Sándor Program elemei ösztönözhetnek, miközben állami oldalról is számottevő beruházási aktivitás várható. A gazdasági teljesítmény kapcsán a kulcskérdés ugyanakkor változatlanul a külső kereslet alakulása lesz, annak fordulatára szükség van az export felfutásához és a vállalati beruházási hajlandóság javulásához, amely elengedhetetlen az akár 3 százalékos éves bővülési ütemhez. A német előrehozott választások nyomán legfontosabb külpiacunk esetében is van esély rá, hogy beindul a bővülés, miközben az orosz-ukrán háború lezárása, illetve az USA-val való gazdasági kapcsolatok javulása is támogathatja növekedést – közölte Molnár Dániel.